Orbán Viktor: Az „ukrán gömböc” enni kér, Brüsszelnek ebben a Tisza is segít


A katolikus egyház január 6-án a napkeleti bölcsek látogatását ünnepli vízszenteléssel egybekötve. Korábbi évszázadokban ez egybekapcsolódott Jézus megkeresztelésének ünnepével, így húsvét mellett még ekkor keresztelték az egyházba áttérő felnőtteket. Innen származik az ünnep közismert elnevezése. A magyarság körében a vízkereszt ünnepéhez kötődően különböző népszokások alakultak ki a századok során, és hagyományosan ekkor kezdődik a húshagyó keddig, a nagyböjt kezdetét jelentő hamvazószerdát megelőző napig tartó farsangi időszak.

Vízkeresztkor a 15. századtól kialakult szokás szerint házszenteléseket tartanak. A szertartás során a pap az újonnan megáldott szenteltvízzel meghinti a lakásokat, házakat; valamint megáldja a benne lakókat, dolgozókat. Szokás szerint ekkor az ajtófélfára felírják az évszámot és a latin áldásformula kezdőbetűit:
CMB, ami latinul annyit jelent, Christus mansionem benedicat, magyarul: Krisztus áldja meg e házat.
Dugonics András szerint Szegeden (vélhetőleg a katolikus délszlávok) a házszentelést koledának nevezték. Alsóvároson a tiszta szobában az asztalon feszület és égő szentelt gyertya fogadta a házszentelést végző papot. A XVIII. században még sor került e napon a szegedi városháza ünnepélyes megszentelése is.

Vízkeresztkor még egyszer meggyújtották a karácsonyfa gyertyáit, szétosztották a megmaradt édességet, a fát tűzre tették. Egy ágacskát megtartottak, és szentkép mögé tűztek, hogy így védekezzenek a gonosz ellen.
Az ünnepi népszokások közé tartozott a csillagozás vagy háromkirályjárás hagyománya, a bibliai Jézuslátogató királyokat megszemélyesítő alakoskodók köszöntő felvonulása, színpadias gyerekjátéka.
Az alakokat a betlehemezés mintájára gyerekek személyesítették meg. Három fiú papírsüveggel a fején, fehérbe öltözötten járt házról házra. Egyikük hatágú csillagot tartott a kezében. A bekéredzkedést követően énekes mondókával adták elő a háromkirályok történetét.

A Gáspár, Menyhért Boldizsár néven emlegetett három napkeleti király régebben az utasok, útonjárók, vendégfogadósok védőszentje volt. A nagyárvíz előtt a mai Hajnóczy utcában állt a Háromkorona nevezetű vendégfogadó és az utca neve is ennek nyomán Háromkorona volt. A mai Klauzál téren ugyanezen időben működött a Háromkirály vendéglő is.
Szokás volt a templomban megszentelt vizet hazavinni és Tápén, Törökkanizsán a ház összes helyiségét meghintették. Tápén még a kútba is jutott belőle, hogy a jószág el ne pusztuljon. A palackba eltett szenteltvizet borogatáshoz is használták fejfájás esetén, de általános szokás volt a gyógyulásért a betegeknek is inni belőle. Kenyérsütéskor néhány cseppet a tésztába is csöppentettek és öntöttek belőle az újszülött első fürösztő vizébe is.
A vízkereszti népszokásokból mára jobbára csak annyi maradt meg, hogy sokan ekkor szedik le a karácsonyfát.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.