Szeged

Vince-nap Szegeden és környékén: jelek, jóslatok, borok

Böjthe Sándor
2026. január 22., csütörtök
A tél derekán is van ok a figyelemre a szőlőskertekben. Szegeden és környékén a Vince-nap ma is irányt mutat.
Vince-nap Szegeden és környékén: jelek, jóslatok, borok
Fotó: Shutterstock

Január 22-e, Vince napja a tél egyik csendes, mégis különösen figyelt fordulópontja. A borosgazdák ilyenkor nemcsak az eget, hanem a szőlőtőkék állapotát is fürkészik: vajon mit ígér az év? A Dél-Alföldön, Szegeden és környékén régóta úgy tartják, hogy Vince-napon már megmutatkozik a következő szüret sorsa. Ha enyhe az idő, ha megcsordul az eresz, ha fénylik a nap, akkor jó év jöhet – nemcsak a szőlőnek, hanem a gazdának is.

Szeged vidékén a Vince-nap évszázadok óta a jóslatok ideje
Szeged vidékén a Vince-nap évszázadok óta a jóslatok ideje Fotó: Illusztráció / Shutterstock. 

Szent Vince, a 3–4. század fordulóján élt keresztény vértanú alakja történetileg nem kötődik a szőlőhöz, a néphagyomány mégis a bor védőszentjévé tette. 

A magyarázat egyszerű és beszédes: neve összecseng a bor latin nevével, a vinum szóval, így a paraszti gondolkodás természetes módon kapcsolta össze a bort, a termést és Vince napját. A tél derekán ez a nap lett az év első, borral kapcsolatos jeles alkalma, amikor a remény megelőzi a munkát.

Mit üzen az időjárás Vince napján?

A szegedi és dél-alföldi hagyományok szerint Vince napján különösen fontos volt az időjárás megfigyelése. A legismertebb regula itt is élő volt:

Ha megcsordul a Vince, tele lesz a pince.

Vagyis ha olvadás kezdődik, ha a jégcsap csepeg, az bőséges szüretet ígér. Más vidékeken a napos, fényes időt tartották jó előjelnek, de a Tisza–Maros szögében inkább az enyhülés számított biztatónak. A lényeg mindenütt ugyanaz volt: a természet már januárban üzenetet küld.

Bor, vessző és közösség – a Vince-napi szokások világa

Vince napjához számos borral kapcsolatos népszokás társult. Az egyik legelterjedtebb a vincevessző vágása volt: a gazdák egy-egy szőlővesszőt metszettek le, majd meleg szobában vízbe állították. Ha a vessző február elejére szépen kihajtott, egészséges rügyeket hozott, abból jó termésre következtettek. Ez a szokás Szeged környékén is ismert volt, még akkor is, ha a szőlők itt nem hegyoldalakban, hanem homoki területeken feküdtek.

A Vince-nap egyben közösségi alkalom is volt. A pincékben ilyenkor kóstoltak, áldomást ittak, a bor nemcsak ital, hanem összekötő erő is lett. 

Sok helyen úgy tartották, hogy minél több bort iszik az ember ezen a napon, annál több bor lesz ősszel – a hiedelem egyszerre volt tréfás és komolyan vett.

 A farsangi időszakhoz kapcsolódva gyakran disznótoros ételek is előkerültek és nem volt ritka, hogy hurkát vagy kolbászt vittek ki a szőlőbe, jelképesen a termékenységet erősítve.

A néphit szerint nemcsak a bor, de más termény jövőjére is lehet következtetni e nap időjárásából. Bácska vidékén, Topolyán például a kukoricatermést jósolták meg Vince napja alapján:

Amilyen hosszú jégcsapok lógnak az ereszen, olyan hosszúak lesznek a kukoricacsövek.

Ez a tréfás jóslat is mutatja, hogy Vince napja az egész év adósságát hordozta – a paraszti világ igyekezett minden fontos termény sorsát kifürkészni a jeles nap időjárási jeleiből.

Homoki szőlők és élő hagyomány Szeged környékén

A Dél-Alföldön a szőlő és bor hagyománya különleges utat járt be. Szeged környékén már a középkorban is jelentős szőlőművelés folyt, a 19. században pedig a homoki szőlők a filoxéravész után újra felértékelődtek.

Így természetesen a Vince-napi vesszővágás szokása sem maradt ismeretlen a Dél-Alföldön. Bár a nagy alföldi szőlőültetvények – például a Csongrádi borvidék homoki szőlősei – másképp néznek ki, mint a hegyvidékiek, a gazdák itt is szívesen levágták a vincevesszőt. A levágott vesszőket ugyanúgy vízbe tették és figyelték a rügyfakadást, mint Egerben vagy Villányban. 

A hagyomány szerint a Szeged környéki szőlős gazdák a levágott vesszőket gyakran a szoba mestergerendájára függesztették egy csokorban, és figyelték, mikor pattannak ki a rügyek – ez is egy módszer volt a termésjóslásra.

Mórahalom, Szatymaz, Pusztamérges vagy Bordány térségében a bor nemcsak megélhetést, hanem biztonságot is jelentett: téli tápláló ital, gyógyszer és közösségi kapocs volt egyszerre. Vince napja ezért itt is számontartott, „megjegyzett” nap maradt.

Napjainkban a Vince-napi hagyományok új formában élnek tovább. Szeged és környékén szervezett boros programok, vesszővágások, közösségi események idézik fel a régi szokásokat. A hangsúly ma is ugyanaz: figyelni a természetet, tisztelni az örökséget, és reménnyel fordulni az év felé.

 Vince napja így nem pusztán folklór, hanem élő emléke annak, hogy a bor nemcsak termék, hanem kultúra is.

További híreink:

 

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.