Orbán Viktor: Brüsszel nem adja fel
A nemzet kishúga: Szeleczky Zita
A magyar filmvilág egyik legbájosabb csillaga volt. A nemzet kishúgaként lett híres Szeleczky Zita.
Szeleczky Zita Budapesten született 1919-ben. Színházrajongó nővérével rendszeresen jártak a Nemzeti Színházba, a fiatal, kezdetben tornásznak készülő Zita ennek hatására iratkozott be a lágymányosi színjátszókörbe, majd a Színiakadémiára. A vallásos református család először nem örült lánya döntésének, de nővére mondása, mely szerint „a színház is templom”, megenyhítette őket.
Szeleczky Zita sikeres karrier a világháború árnyékában
Szeleczky Zita rövid hazai pályafutása alatt közel harminc filmben és a Nemzeti Színház több előadásában is főszerepet játszott. A sikert fiatal szépsége mellett közvetlen előadásmódja és személyisége is megalapozta, amivel a nemzet kishúga elnevezést is megkapta.
Kiválóan szavalt verseket. A második világháború idején a kislányos alkatú, kedves mosolyú színésznő gyakran vett részt jótékonysági műsorokban, a harcba induló katonákat, a frontról hazatért sebesülteket biztató, lelkesítő, szórakoztató előadásokon.
1944 őszén a rádióban és több rendezvényen elszavalta Petőfi Sándor Föl a szent háborúra! című versét, amit 1945 első hónapjaiban már dunántúli helyszíneken szintén Petőfitől a Szörnyű idő című költemény követett.
Mindeközben lakásán bújtatta Várkonyi Zoltán színészt, későbbi filmrendezőt és többeknek segített az elrejtőzésben vagy a menekülésben.
Száműzetés és kései hazatérés
A szovjet csapatok elől ő is menekült előbb Ausztriába majd Buenos Airesbe, ahol megalapította az Argentínai Magyar Nemzeti Színházat. Irodalmi műsoraival, verses, zenés összeállításaival rendszeresen szerepelt az Egyesült Államokban, Kanadában és Ausztráliában az ottani magyar közösségek összejövetelein.
A Budapesti Népbíróság 1948-ban távollétében népellenes tevékenysége miatt bűnösnek mondta ki és háromévi börtönre és teljes vagyonelkobzásra ítélte. Mindezt a Legfelsőbb Bíróság 1994-ben hatályon kívül helyezte.
Eközben Szeleczky Zita a nyugati magyarság számára rendszeresen utazva adta elő anyanyelvű előadásait. Az 1956-os forradalom leverése után rádiószózatot intézett a világ asszonyaihoz. Később Los Angelesbe költözött, ahol saját stúdiójában készített hangfelvételeket, népszerűsítette a magyar irodalmat, verset mondott, énekelt, mesekazettákat készített a gyerekeknek.
Hazatelepülve Érden telepedett le, 1999-ben hunyt el. Sírfelirata:
„Szépséget a békében, hitet a háborúban, vigaszt az összeomlásban, reményt a hontalanságban... Adhat-e valaki ennél többet nemzetének?!”
Napjainkban a Szeleczky Zita Alapítványnak köszönhetően 2018 óta minden évben a Nemzeti Színháznak az a művésze kapja mega Szeleczky Zita-emlékgyűrűt, aki a színház hajdani színésznőjének szellemében sokat tesz a versmondásért, a versek, a magyar irodalom népszerűsítéséért is.
Szegedi családi szál és emlékezetének ápolása
Szeleczky Zita távoli szegedi rokona a megannyi kezdeményezéséről ismert Ótott Ferenc. A Horthy Csónakház alapító tulajdonosa az utóbbi években számos amatőr színpadi szerepben is látható volt az érdeklődők számára. Nagyanyja unokahúga volt Szeleczky Zitának, akinek emlékét ápolva Ótott Ferenc a közelmúltban a hajdani ünnepelt híresség nevét hivatalosan fölvette, ezáltal kettős vezetéknevűvé vált.
A csónakház szomszédságában az általa alapított Tisza Teátrum szabadtéri színpada filmvetítéseivel, koncertjeivel és színházi kamaraelőadásaival immár Szeleczky Zita Színpad néven várja a látogatókat. Itt 2024-ben domborművet avattak a színésznő emlékezetére. Túri Török Tibor szobrászművész alkotását a Vitézi Rend tagjai, vitéz Dr. Kruppa József professzor és vitéz gróf Molnár-Gazsó János főkapitány adományozták a színjátszó helynek.
További híreink:
