Orbán Viktor: Ilyen hidegben derül ki, mekkora érték a rezsicsökkentés


Kerek egy évszázada látta meg Jánoshalmán a napvilágot Péter László irodalomtörténész, nyelvész, szerkesztő. A mindenki számára meghatározó személyes gyermekkori élmények sorából ő a következőt emelte ki: egész életében az volt a dolga, ami első elemiben Tóth Emma tanító néni keze alatt, az írás és az olvasás. A múlt század történelmének sorsát is befolyásoló viharai közepette 93 évnyi életútja Szeged múltjának páratlan termékenységű feltárásával és ismertetésével telt.

Családjával költözik 1933-ban Szőregre, ahol haláláig élt. A szegedi Baross Gábor gimnáziumban érettségizik, magyar–latin–filozófia szakos középiskolai diplomáját 1948-ban veszi kézhez. Rövid ideig a Pázmány Péter népi kollégium igazgatója, majd 1950-ig az egyetem nyelvtudományi intézetében gyakornok, ahonnan az egyre hisztérikusabbá váló politikai légkörben elbocsájtják.
A pályája kezdetén álló fiatalembernek Ortutay Gyula miniszter biztosít lehetőséget, Karcagon, majd Makón vesz részt igazgatóként a helyi múzeumi gyűjtemények megalapozásában. Innen 1954-ben a szegedi egyetemi könyvtárba visz az útja.
1957-ben az 1956-os forradalomban való szerepvállalása, méginkább nézetei miatt nyolc hónapra börtönbe zárják. Kiszabadulva előbb a szegedi egyetem oktatástól eltiltott szerződéses alkalmazottja, majd 1961-től a Somogyi-könyvtár tudományos munkatársa, főmunkatársa, 1986-tól a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének tudományos munkatársa. 1990-től a József Attila Tudományegyetem tanára lesz. Nyugdíjas évtizedei alatt is megállás nélkül kutat és publikál.
Szeged irodalom- és művelődéstörténetének néprajzának fáradhatatlan kutatójaként közel háromezer túlnyomó többségében szegedi vonatkozású cikket írt. A szegedi Tiszatáj folyóirat egyik alapítója és névadója volt. Munkásságának egyik összegzője szerint:
Péter László az irodalomtörténet-írásban teremtette meg a tudományos szögediség fogalmát. Nagy monografikus munkáiban Juhász Gyula, József Attila, Radnóti Miklós, Tömörkény István és legutóbb Móra Ferenc életművét vizsgálta és tette a magyar tudományban és közgondolkodásban ismertté. Munkásságával részese, sőt inspirátora a 60-as években kivirágzó helytörténeti kutatásoknak.
Szeged utcaneveiről írt monográfiája témaválasztásában és módszertanában úttörőnek számított Magyarországon. Hasonlóképpen az elsők között volt az irodalmi szövegtan, a textológia hazai művelésében. Szervezőmunkájának köszönhető, hogy a városunkból elszármazott Vasváry Ödön, az amerikai magyarság történeti kutatójának hagyatéka Szegedre, a Somogyi-könyvtárba került.
Szőregen egykori lakóhelyét emléktábla jelzi. Születésének centenáriumára Monostori András, a tőle még személyes ösztönzést nyerő városi kulturális idegenvezető készítette el életrajzát, mely a Szőregi Helytörténeti Füzetek első kiadványaként jelent meg.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.