Orbán Viktor: Ilyen hidegben derül ki, mekkora érték a rezsicsökkentés
Alázat és szorgalom Szegedért: száz éve született Péter László
Pontosan száz éve született a kiváló tudós. Szeged múltjának hű krónikása volt Péter László.
Kerek egy évszázada látta meg Jánoshalmán a napvilágot Péter László irodalomtörténész, nyelvész, szerkesztő. A mindenki számára meghatározó személyes gyermekkori élmények sorából ő a következőt emelte ki: egész életében az volt a dolga, ami első elemiben Tóth Emma tanító néni keze alatt, az írás és az olvasás. A múlt század történelmének sorsát is befolyásoló viharai közepette 93 évnyi életútja Szeged múltjának páratlan termékenységű feltárásával és ismertetésével telt.
Péter László politikai buktatókon átívelő szakmai életútja
Családjával költözik 1933-ban Szőregre, ahol haláláig élt. A szegedi Baross Gábor gimnáziumban érettségizik, magyar–latin–filozófia szakos középiskolai diplomáját 1948-ban veszi kézhez. Rövid ideig a Pázmány Péter népi kollégium igazgatója, majd 1950-ig az egyetem nyelvtudományi intézetében gyakornok, ahonnan az egyre hisztérikusabbá váló politikai légkörben elbocsájtják.
A pályája kezdetén álló fiatalembernek Ortutay Gyula miniszter biztosít lehetőséget, Karcagon, majd Makón vesz részt igazgatóként a helyi múzeumi gyűjtemények megalapozásában. Innen 1954-ben a szegedi egyetemi könyvtárba visz az útja.
1957-ben az 1956-os forradalomban való szerepvállalása, méginkább nézetei miatt nyolc hónapra börtönbe zárják. Kiszabadulva előbb a szegedi egyetem oktatástól eltiltott szerződéses alkalmazottja, majd 1961-től a Somogyi-könyvtár tudományos munkatársa, főmunkatársa, 1986-tól a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének tudományos munkatársa. 1990-től a József Attila Tudományegyetem tanára lesz. Nyugdíjas évtizedei alatt is megállás nélkül kutat és publikál.
Szeged múltjának kutatója és szorgos ismertetője
Szeged irodalom- és művelődéstörténetének néprajzának fáradhatatlan kutatójaként közel háromezer túlnyomó többségében szegedi vonatkozású cikket írt. A szegedi Tiszatáj folyóirat egyik alapítója és névadója volt. Munkásságának egyik összegzője szerint:
Péter László az irodalomtörténet-írásban teremtette meg a tudományos szögediség fogalmát. Nagy monografikus munkáiban Juhász Gyula, József Attila, Radnóti Miklós, Tömörkény István és legutóbb Móra Ferenc életművét vizsgálta és tette a magyar tudományban és közgondolkodásban ismertté. Munkásságával részese, sőt inspirátora a 60-as években kivirágzó helytörténeti kutatásoknak.
Szeged utcaneveiről írt monográfiája témaválasztásában és módszertanában úttörőnek számított Magyarországon. Hasonlóképpen az elsők között volt az irodalmi szövegtan, a textológia hazai művelésében. Szervezőmunkájának köszönhető, hogy a városunkból elszármazott Vasváry Ödön, az amerikai magyarság történeti kutatójának hagyatéka Szegedre, a Somogyi-könyvtárba került.
Szőregen egykori lakóhelyét emléktábla jelzi. Születésének centenáriumára Monostori András, a tőle még személyes ösztönzést nyerő városi kulturális idegenvezető készítette el életrajzát, mely a Szőregi Helytörténeti Füzetek első kiadványaként jelent meg.
További híreink:
