Jégzajlás a Tiszán: szegedi kutatók segítik a védekezést +videó

Ahogy lapunk is beszámolt róla, az elmúlt napok tartós fagyai nyomán megindult a jégzajlás és a jegesedés a Tiszán, több szakaszon is feltűntek a zajló jégtáblák. A látvány sokak számára különleges, a szakemberek számára azonban jól ismert és komoly figyelmet igénylő jelenség: a jég mozgása nemcsak a hajózást nehezíti, hanem akár árvízi kockázatot is hordozhat.

A jég legnagyobb veszélye akkor jelentkezik, amikor zajlás közben egy szűkületnél vagy éles kanyarulatnál feltorlódik, és torlaszt képez. Ez természetes duzzasztógátként viselkedik, visszaduzzasztja a vizet, és akár jeges árvíz kialakulásához is vezethet. A Duna esetében évtizedeken át a jeges árvizek adták a rekord vízszinteket, és a jelenség a Tiszán sem ismeretlen.

A jég ritka, de annál fontosabb jelenség

A jelenséget már évekkel ezelőtt vizsgálták a Szegedi Tudományegyetem földrajztudósai. Dr. Tobak Zoltán, az SZTE TTIK Geoinformatikai, Természet- és Környezetrajzi Tanszékének egyetemi adjunktusa 2022-ben a NovumTv riportjában beszélt arról, hogy a hóeséshez hasonlóan a jégképződés is egyre ritkább Magyarországon, ugyanakkor a klímaváltozás miatt a szélsőséges hideg időszakok továbbra is megjelenhetnek.

Mint fogalmazott: a régióban az emelkedő hőmérséklet és a csökkenő csapadék a jellemző, de ez nem zárja ki a hosszabb ideig tartó nagy hidegeket. Ilyen helyzetben pedig természetes módon megindulhat a folyók befagyása, ahogy azt korábban 2016–2017 telén, illetve most ismét látjuk a Tiszán.

Műholdakról figyelik a jégzajlást

A szegedi kutatók munkája nem elméleti: az Országos Vízügyi Főigazgatóság felkérésére 2017-ben indult el a Duna jégborításának műholdas monitoringja, amely mára a Tiszára is kiterjedt. A módszer lényege, hogy nyílt forrású műholdfelvételek segítségével térképezik fel, hol és milyen arányban borítja jég a folyó felszínét.

A feldolgozás során a jég és a víz eltérő visszaverődési tulajdonságait használják ki: küszöbértékek alapján különítik el a jeges és a szabad vízfelületeket. Az eredmény 100 méteres folyószakaszokra bontott térképsor, amely megmutatja, hol fokozódik a jégborítás, és hol alakulhatnak ki kritikus torlaszok.

Gyors döntésekhez ad adatot a tudomány

Ezek az információk közvetlenül segítik a folyószakaszok kezelőit. A jégborítás erősödése előre jelezheti a problémás pontokat, ahol további megfigyelésre vagy akár jégtörő hajók bevetésére lehet szükség. Mivel a zajló jég nem áll meg az országhatáron, a nemzetközi együttműködés is kulcsfontosságú: Magyarország a Dunán akár Belgrádig is képes jégtörési feladatokat ellátni.

A szegedi kutatók szerint a Sentinel műholdak adatai és a folyamatosan fejlődő földmegfigyelési technológiák egyre pontosabb és gyorsabb helyzetértékelést tesznek lehetővé. Így válik a tudomány a mindennapi védekezés részévé – különösen most, amikor a Tiszán újra megjelent a zajló jég.

További híreink: