Nemzeti petíciót indít a kormány +videó
Hó és jég a régi Szegeden
Rég nem látott téli világ köszöntött ránk. Eleinknél beszédes volt a hó és jég.
Az újra beköszöntött tél jóvoltából évek óta nem látott hótakaró alá került városunk. A korábbi évszázadok összességében mainál hűvösebb időjárásában a téli fagyok és havazás teljesen átlagosnak számított. Ennek megfelelően a szegedi nagytáj népe is többféle elnevezéssel, szólással illette a havat, a jeget, és néhány hiedelem is kapcsolódott hozzájuk.
Hó és jég: Hogyan is nevezzük?
Eleink megkülönböztették a pillehó ritkásan szállingózó hópelyheit a finom porszerű porhótól, míg a láb alatt ropogó ritkás, kemény apró hó elnevezése tűhó volt. A kései, koratavaszi márciusi havat, havas esőt báránymosó hónak tartották, melyben a hiedelem szerint ha a lányok megmosdottak szép tiszta lesz az arcuk, bőrük.
A jég fajtáit szegedi népnyelven Tömörkény István a következőképpen vette számba:
van vékonyjég, van kérögjég, van bűrödzés (egészen vékony jég), van hínárjég, van vérjég. Ez a legkülönb, mert ez olyan sűrű, mint az üveg.
Néhány helyi szólást is lejegyeztek a hóval kapcsolatosan. A fehér, mint a hó éppúgy nem szorul magyarázatra, mint a Dugonics András 18. századi feljegyzése: kimaradt, mint kutyaszar a hóbú. Gyerekeknek mondták egykoron a havazás jelenségének magyarázatára: kiszakadt az angyalok dunnája.
Tápéi találós kérdés: tiszta fényön születésöm, csupa sár a temetésöm, avagy vízre esik: eltörik, kőre esik: nem törik, mi az?
A hatalmas téli hófuvás régies szegedi elnevezése: hósivány. A havas téli éjszakák pusztai fényét hóvilágnak nevezték a tanyasiak.
Mátyás a jégtörő
Február 24-én jégtörő Mátyáskor szokás volt baltát élével fölfelé állítva kitenni a szabadba, hogy az év további folyamán a jégeső ne verje el a termést. Ugyanezen praktikához folyamodtak, a netán mégis bekövetkező jégeső elállítására, több helyütt ilyenkor ugyanezen célból sütőlapátot raktak ki az ég alá ha felbukkant a jégfölleg, a sötét tarajos jégesőt hozó felhő. Kiszomboron e napon jeget olvasztottak, hogy nyáron ne legyen jégverés. Másutt úgy tartották, hogy Mátyás a nevenapján osztja szét a sípokat a madaraknak, hogy ismét hozzáfogjanak az énekléshez.
Mátyás napjához kötődő időjárási megfigyelés, miszerint Mátyás ront, ha talál (megolvasztja a jeget), ha nem talál, csinál (azaz fagyot hoz, ha előtte enyhébb idő volt). A Júdás helyébe az apostoli tizenkettek közé beemelt Mátyás apostol vértanúságának ábrázolásaiban is megjelenített eszköze a szekerce. Ebből eredt a régi elgondolás, hogy az apostol szekercéje töri meg a tél hatalmát. Csíkban az a tréfás mondás járta ha nem indult meg az olvadás, Mátyás még élezni adta jégtörő csákányát. A felolvadó jég síkos világára utalt a Dugonics András által lejegyzett szegedi szólás: tapogatva jár, mint Mátyás után a róka a jégen.
További híreink:
