A Dóm tér több mint Szeged jelképe, az ország egyik emblematikus helye
Különleges érték a nemzet életében és gondolkodásában. Magyarország 22. Nemzeti Emlékhelye lett a szegedi Dóm és a Dóm tér.
Ahogy arról lapunk elsőként beszámolt, a csütörtöki napon Dr. Sulyok Tamás köztársasági elnök jelenlétében felavatták azt az emléktáblát, aminek értelmében a szegedi Dóm és Dóm tér mostantól Nemzeti Emlékhelynek minősül. Az államfő az ünnepi köszöntőjében elmondta, hogy "az égig érő Dóm és a hatalmas tér nekünk, szegedieknek a szívünkhöz nőtt, többet jelent számunkra, mint a város jelképe és az ország egyik emblematikus helye, mellyel szívesen dicsekszünk el."
Nemzeti Emlékhely lett a szegedi Dóm és Dóm tér
Klebelsberg Kuno születésének 150. évfordulóján a törvény a Nemzeti Emlékhelyek sorában elsőként állított emléket a kultuszminiszter által megfogalmazott eszmének, amelynek köszönheti hazánk a szellemi-kulturális megújulást és előkelő helyét az európai kultúrkörben.
Magyarország 22. Nemzeti Emlékhelye lett a szegedi Dóm és a Dóm tér.
A Nemzeti Emlékhellyé nyilvánítást jelző emléktábla avatóünnepségén ünnepi köszöntőt mondott Dr. Sulyok Tamás köztársasági elnök, valamint beszédet mondott Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója, Harrach Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke, Kiss-Hegyi Anita kulturális kapcsolatokért felelős államtitkár, Mihálffy Béla, Szeged és a Homokhátság országgyűlési képviselője és Dr. Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök is.
Fotó galéria: Nemzeti Emlékhely lett a szegedi dóm és Dóm tér
1 - 8
Nemzeti Emlékhely lett a szegedi dóm és Dóm tér
←
→
Sulyok Tamás: A Dóm tér az ország egyik emblematikus helye
A szegedi Magyarok Nagyasszonya-székesegyház és a Dóm tér különleges értéket képvisel a nemzet életében és gondolkodásában - jelentette ki a Sulyok Tamás köztársasági elnök a Dóm és a Dóm tér Nemzeti Emlékhellyé nyilvánítását jelző sztélé avatásán.
Az égig érő Dóm és a hatalmas tér nekünk, szegedieknek a szívünkhöz nőtt, többet jelent számunkra, mint a város jelképe és az ország egyik emblematikus helye, mellyel szívesen dicsekszünk el. A térben egyszerre van jelen a szakralitás, a tudomány és a kultúra. Tekintélyt parancsoló a Magyarok Nagyasszonya-székesegyház magassága. A Dóm tér árkádai alatt, a Nemzeti Pantheonban sorakoznak tudósaink, művészeink szobrai, melyek a magyarok teljesítményéről tanúskodnak, a környező egyetemi épületek a tudás fellegvárai
- fogalmazott az államfő.
Sulyok Tamás emlékeztetett, az 1879-es nagyárvíz elpusztította Szegedet. De a város fogadalmat tett, hogy új templomot emel. Ki kellett várnia a világháború végét, meg kellett teremteni a szükséges feltételeket, de végül felépült a fogadalmi templom, Isten dicsőségére az elszántság győzedelmeskedett - mondta. Ugyanakkor a trianoni tragédia következtében az egész nemzetet kellett megújítani, hitet kellett adni a szétszakított magyarságnak, felül kellett kerekedni a megmagyarázhatatlan igazságtalanságokon és a maró fájdalmon.
Míg a magyar kultúra, tudás és lélek visszaszorult távoli tájakon, Szegeden új lendületet kapott. Szeged lett az új otthona az Erdélyből elűzött kolozsvári egyetemnek, a kiutasított csanádi püspök szintén ide jött - közölte az államfő. A lelkesítő tűz legjobban Klebelsberg Kuno kultuszminiszterben égett, Szeged és Magyarország sokat köszönhet neki
- mutatott rá a köztársasági elnök.
Fotó galéria: A Dóm és a Dóm tér Nemzeti Emlékhellyé avatása
1 - 15
A Dóm és a Dóm tér Nemzeti Emlékhellyé avatása
←
→
A városvezetés távol tartotta magát a nemzeti emlékhely avatásától
Döbbenetes érzéketlenségről tett bizonyságot Szeged baloldali vezetése, amikor egyetlen vezetőjük és képviselőjük sem jelent meg az ország 22. nemzeti emlékhelyének ünnepélyes avatásán. Ez nemcsak tiszteletlenség a nemzeti értékek iránt, hanem elszalasztott lehetőség is a város számára. A távolmaradás üzenete egyértelmű: a helyi baloldal számára nem képviselnek értéket azok a nemzeti szimbólumok, amelyek az ország történelmének és kulturális örökségének megőrzését szolgálják. Döbbenetes az is, hogy a városvezetés egyetlen képviselője sem tette tiszteletét Klebelsberg Kuno kultuszminiszter és felesége, Botka Sarolta altemplomban lévő sírja előtt sem. Klebelsberg, aki Szeged korábbi országgyűlési képviselőjeként is szolgálta a várost. Éppen Szegeden alapította meg azt a tudományegyetemet, amely ma is a város büszkesége és gazdasági motorja. A Dóm nemzeti emlékhellyé avatása politikán felül álló kérdéssé is vált, ugyanis az Országgyűlés meghatározó többséggel fogadta el a javaslatot. Még Szeged másik országgyűlési képviselője Szabó Sándor is. A szocialista politikus szintén távol maradt az eseménytől. A szegediek pedig joggal várhatnák el, hogy vezetőik büszkén vállalják fel városuk történelmi értékeit és az országos elismerést jelentő kiemelt státuszt.
