A Dóm tér több mint Szeged jelképe, az ország egyik emblematikus helye
Különleges érték a nemzet életében és gondolkodásában. Magyarország 22. Nemzeti Emlékhelye lett a szegedi Dóm és a Dóm tér.
Ahogy arról lapunk elsőként beszámolt, a csütörtöki napon Dr. Sulyok Tamás köztársasági elnök jelenlétében felavatták azt az emléktáblát, aminek értelmében a szegedi Dóm és Dóm tér mostantól Nemzeti Emlékhelynek minősül. Az államfő az ünnepi köszöntőjében elmondta, hogy "az égig érő Dóm és a hatalmas tér nekünk, szegedieknek a szívünkhöz nőtt, többet jelent számunkra, mint a város jelképe és az ország egyik emblematikus helye, mellyel szívesen dicsekszünk el."
Nemzeti Emlékhely lett a szegedi Dóm és Dóm tér
Klebelsberg Kuno születésének 150. évfordulóján a törvény a Nemzeti Emlékhelyek sorában elsőként állított emléket a kultuszminiszter által megfogalmazott eszmének, amelynek köszönheti hazánk a szellemi-kulturális megújulást és előkelő helyét az európai kultúrkörben.
Magyarország 22. Nemzeti Emlékhelye lett a szegedi Dóm és a Dóm tér.
A Nemzeti Emlékhellyé nyilvánítást jelző emléktábla avatóünnepségén ünnepi köszöntőt mondott Dr. Sulyok Tamás köztársasági elnök, valamint beszédet mondott Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója, Harrach Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke, Kiss-Hegyi Anita kulturális kapcsolatokért felelős államtitkár, Mihálffy Béla, Szeged és a Homokhátság országgyűlési képviselője és Dr. Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök is.
Fotó galéria: Nemzeti Emlékhely lett a szegedi dóm és Dóm tér
1 - 8
Nemzeti Emlékhely lett a szegedi dóm és Dóm tér
←
→
Sulyok Tamás: A Dóm tér az ország egyik emblematikus helye
A szegedi Magyarok Nagyasszonya-székesegyház és a Dóm tér különleges értéket képvisel a nemzet életében és gondolkodásában - jelentette ki a Sulyok Tamás köztársasági elnök a Dóm és a Dóm tér Nemzeti Emlékhellyé nyilvánítását jelző sztélé avatásán.
Az égig érő Dóm és a hatalmas tér nekünk, szegedieknek a szívünkhöz nőtt, többet jelent számunkra, mint a város jelképe és az ország egyik emblematikus helye, mellyel szívesen dicsekszünk el. A térben egyszerre van jelen a szakralitás, a tudomány és a kultúra. Tekintélyt parancsoló a Magyarok Nagyasszonya-székesegyház magassága. A Dóm tér árkádai alatt, a Nemzeti Pantheonban sorakoznak tudósaink, művészeink szobrai, melyek a magyarok teljesítményéről tanúskodnak, a környező egyetemi épületek a tudás fellegvárai
- fogalmazott az államfő.
Sulyok Tamás emlékeztetett, az 1879-es nagyárvíz elpusztította Szegedet. De a város fogadalmat tett, hogy új templomot emel. Ki kellett várnia a világháború végét, meg kellett teremteni a szükséges feltételeket, de végül felépült a fogadalmi templom, Isten dicsőségére az elszántság győzedelmeskedett - mondta. Ugyanakkor a trianoni tragédia következtében az egész nemzetet kellett megújítani, hitet kellett adni a szétszakított magyarságnak, felül kellett kerekedni a megmagyarázhatatlan igazságtalanságokon és a maró fájdalmon.
Míg a magyar kultúra, tudás és lélek visszaszorult távoli tájakon, Szegeden új lendületet kapott. Szeged lett az új otthona az Erdélyből elűzött kolozsvári egyetemnek, a kiutasított csanádi püspök szintén ide jött - közölte az államfő. A lelkesítő tűz legjobban Klebelsberg Kuno kultuszminiszterben égett, Szeged és Magyarország sokat köszönhet neki
- mutatott rá a köztársasági elnök.
Fotó galéria: A Dóm és a Dóm tér Nemzeti Emlékhellyé avatása
1 - 15
A Dóm és a Dóm tér Nemzeti Emlékhellyé avatása
←
→
A városvezetés távol tartotta magát a nemzeti emlékhely avatásától
Döbbenetes érzéketlenségről tett bizonyságot Szeged baloldali vezetése, amikor egyetlen vezetőjük és képviselőjük sem jelent meg az ország 22. nemzeti emlékhelyének ünnepélyes avatásán. Ez nemcsak tiszteletlenség a nemzeti értékek iránt, hanem elszalasztott lehetőség is a város számára. A távolmaradás üzenete egyértelmű: a helyi baloldal számára nem képviselnek értéket azok a nemzeti szimbólumok, amelyek az ország történelmének és kulturális örökségének megőrzését szolgálják. Döbbenetes az is, hogy a városvezetés egyetlen képviselője sem tette tiszteletét Klebelsberg Kuno kultuszminiszter és felesége, Botka Sarolta altemplomban lévő sírja előtt sem. Klebelsberg, aki Szeged korábbi országgyűlési képviselőjeként is szolgálta a várost. Éppen Szegeden alapította meg azt a tudományegyetemet, amely ma is a város büszkesége és gazdasági motorja. A Dóm nemzeti emlékhellyé avatása politikán felül álló kérdéssé is vált, ugyanis az Országgyűlés meghatározó többséggel fogadta el a javaslatot. Még Szeged másik országgyűlési képviselője Szabó Sándor is. A szocialista politikus szintén távol maradt az eseménytől. A szegediek pedig joggal várhatnák el, hogy vezetőik büszkén vállalják fel városuk történelmi értékeit és az országos elismerést jelentő kiemelt státuszt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
© 2025