Katonai emlékek Szegeden: új kötet kutatja a múltat

Szeged történetének egy kevéssé ismert, de annál meghatározóbb korszakát dolgozza fel az a frissen bemutatott kötet, amely a város 1867 és 1918 közötti katonai örökségét tárja az olvasók elé. A Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeuma (HM HIM) által indított országos kutatási és dokumentációs program célja, hogy a Monarchia idejéből fennmaradt katonai létesítmények története ne merüljön feledésbe.

A Szegedet is formáló katonai múlt

Az új kiadvány a sorozat második darabja, az első rész Székesfehérvár katonai emlékeit dolgozta fel. Most Szeged került a figyelem középpontjába: a Móra Ferenc Múzeumban november 27-én tartott könyvbemutatón szakmai közönség és érdeklődők is megismerhették a kiadványt és annak keletkezéstörténetét.

A hadsereg mint városalakító erő

Bán Attila alezredes, a Hadtörténeti Múzeum igazgatója a bemutatón hangsúlyozta:

A Monarchia idején Szegeden állomásozó egységek – többek között a 46. gyalogezred, az 5. honvéd gyalogezred, a 3. honvéd huszárezred és a 14. utászzászlóalj – nem csupán katonai jelenléttel bírtak, hanem városképi és infrastrukturális szempontból is nyomot hagytak.

A várost romba döntő 1879-es árvíz után új alapokon induló városfejlesztésben a katonai célú létesítmények – kaszárnyák, kórházak, parancsnokságok – szerves részévé váltak az épített környezetnek. Ezek a ma már sokszor rejtetten, átalakítva vagy új funkcióval rendelkező épületek most történeti kontextusban, fotókkal és leírásokkal kerülnek vissza a köztudatba.

Helytörténet és hadtörténelem találkozása

A szegedi kötet a HM HIM szerkesztésében, de a Móra Ferenc Múzeum történész-muzeológusainak kutatása alapján készült. A könyvbemutatón szakmai beszélgetés keretében mutatták be a készítők a tartalmat, betekintést engedve a kutatómunka részleteibe, az egyes épületek történetébe, valamint a hadsereg és a civil város viszonyának változásaiba.

Folytatódik a hadtörténeti térkép

A Zrínyi Kiadó gondozásában megjelenő könyvsorozat a tervek szerint a jövőben is folytatódik. Már készül a budapesti kötet, amelyet 2026-ban mutatnak majd be. Emellett Komárom és Sopron katonai épített örökségének feltárása is zajlik, célul tűzve ki a Monarchia-kori katonai infrastruktúra teljes, országos feldolgozását és bemutatását.

A most megjelent szegedi kötet tehát nemcsak a hadtörténet iránt érdeklődők számára lehet értékes, hanem azoknak is, akik a város rejtett történeteit, elfeledett funkciójú épületeit szeretnék jobban megérteni. Egy-egy laktanya, egykori kórház vagy parancsnoki épület múltja új megvilágításba helyezi a város arculatát – és benne a kollektív emlékezetet is.

További híreink: