Két öreg szegedi temető: Az egyik park lett, a másik 1776 óta őrzi a múltat
Szeged forgalmas útjai alatt egy letűnt kor emlékei húzódnak meg. Két ősi temető tart tükröt a város elmúlt 300 évének.
Szeged forgalmas útvonalainak közelében, a modern épületek és parkok alatt mélyen meghúzódik a város legrégebbi és legellentmondásosabb történelme. A feljegyzések szerint két ősi temető – az egyik már park, a másik ma is működő sírkert – adja meg a kulcsot a XVIII. századi Szöged megértéséhez. Ezek a helyszínek nem csupán elhunytak nyughelyei, hanem a közösségi élet, a hatalmi döntések és a kegyelet bonyolult, évszázados harcának lenyomatai.
A legöregebb szegedi temető vitatott sorsa: a Gyevi
Szeged legkorábbi írásos emlékekkel dokumentált temetője a Gyevi temető, amelynek létezéséről már az 1745-ös (vagy 1754-es) egyházi főhatósági szemle, a Canonica Visitatio is beszámolt. Ez azt jelenti, hogy a temetkezési hely valószínűleg már 300 éve is aktív volt.
A József Attila sugárút melletti, ma már beépült területen mintegy 5000 embert helyeztek örök nyugalomra egészen 1972-ig.
A sírkert a bezárást követően hosszú ideig tartó vita tárgya volt. A területet a 2000-es években értékesítették, felszámolása pedig – a helyi kritikusok szerint – nem a kellő kegyelettel zajlott, így a terület ma egy része Gyevi Kegyeleti Kertként funkcionál, emléket állítva a hely sorsának és az elfeledett ősöknek.
Az 1776-os fordulópont: Miért kellett új temetőt nyitni?
Ezzel szemben áll az Alsóvárosi temető, amelyet a városi temetkezési kultúra modernizálásának első lépéseként hoztak létre. Létrejöttét egy központi, birodalmi rendelet indokolta: Mária Terézia 1775-ös rendelete ugyanis megtiltotta a templomok körüli, úgynevezett cintermi temetkezéseket. A szegedi elődök ezért kényszerültek 1776-ban megnyitni ezt az új temetőt, amely ma is aktív. Ezzel az Alsóvárosi temető lett az első, a templomtól szigorúan elkülönített, modern értelemben vett sírkert a városban.
A Ferencesek öröksége és a szegedi népi művészet
Az Alsóvárosi temető különlegessége, hogy a mai napig az Alsóvárosi Ferences Plébánia gondnoksága alatt áll. Ez a temető emlékeztet a városrész mélyen gyökerező egyházi és népi hagyományaira.
Kiemelkedő építészeti emléke az 1925-ben Bezdán Ferenc tervei alapján készült, díszes Cserepes sori bejárat, amely a korabeli leírások szerint az egész Szeged-Alsóváros büszkesége volt. Továbbá itt található a Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére 1878-ban emelt kápolna is.
A Gyevi temető esetében lezajlott botrány és az Alsóvárosi temető évszázados, gondozott fennmaradása élesen mutatja a helyi közösség és a városvezetés változó hozzáállását a kegyelet kérdéséhez. Két helyszín, amely egyaránt nélkülözhetetlen Szeged történelmi puzzle-jéhez.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
