Ez a hír is érdekelheti
Orbán Viktor: Szombaton találkozzunk Szegeden! +videó
Magyarország nem hagyja szó nélkül az EU-s büntetést
A kormány szerint súlyos eljárási hibák történtek. Magyarország kártérítési pert indított az Európai Bíróság ellen a migrációs ítélet miatt.
Tuzson Bence igazságügyi miniszter hétfőn bejelentette, hogy Magyarország keresetlevelet nyújtott be az Európai Unió Bírósága ellen, kártérítési pert indítva a migrációs ügyben hozott korábbi elmarasztaló ítélet miatt. A miniszter szerint ilyen lépésre még nem volt példa az Európai Unió történetében - írta meg a Magyar Nemzet.
A 2020-as ítélet és a példátlan mértékű bírság
A 2020-as uniós bírósági ítélet szerint Magyarország megsértette a közösségi jogot a határ mentén fenntartott tranzitzónákkal, ahol a migránsoknak kellett várakozniuk. Bár az ország már évekkel ezelőtt módosította az eljárást – azóta a belépési kérelmet külképviseleten kell benyújtani –, az Európai Bíróság mégis napi egymillió eurós bírságot és 200 millió eurós átalányösszeget állapított meg. Ezeket a Magyarországnak járó uniós támogatásokból vonják le.
Tuzson Bence kiemelte: a Bizottság eredetileg jóval kisebb összegű büntetést kért, de a bíróság az átalányösszeg 29-szeresét, a napi bírság 61-szeresét szabta ki.
Nem az ítéletet támadja, hanem a károkozást
A magyar kormány nem a jogerős ítéletet támadja meg, hanem annak következményeként indít kártérítési pert. Tuzson arra hivatkozott, hogy az uniós szerződések lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy kártérítést kérjenek uniós intézményektől, ha azok kárt okoznak.
Eljárási és alapjogi problémák
A tárcavezető három súlyos eljárási hibát rótt fel a bíróságnak:
- A tisztességes eljárás sérelme: nem jelezték előre, hogy a kért összegeknél sokszorosan magasabb bírságot készülnek kiszabni.
- Indoklási kötelezettség hiánya: nem támasztották alá, miért ilyen magas a bírság.
- A tagállami egyenlőség sérelme: más országok hasonló jogsértéseinél jóval enyhébb büntetést alkalmaztak.
Emellett a döntés szerinte megsértette a jogbiztonság, az előreláthatóság és az átláthatóság elveit is.
Politikailag motivált döntés Magyarország ellen?
Tuzson szerint az ítélet mögött nem jogi, hanem ideológiai és politikai megfontolások állnak. Úgy fogalmazott: Brüsszel célja az, hogy Magyarország is beengedje a migránsokat, ezt azonban a magyar kormány nem hajlandó elfogadni. Ezért született meg a perindításról szóló döntés.
A Magyar Nemzet teljes cikke itt olvasható.
További híreink:
