Mindenszentek alkalmából megemlékezünk négy híres szegedi emberről, akik négy különböző területen alkottak maradandót, és öregbítették városunk hírnevét.
A „legszögedibb szögedi”
Bálint Sándor néprajzkutató, akit gyakran csak a legszögedibb szögediként emlegetnek, 1904. augusztus 1-én született Szegeden. Számos gyűjtőúton volt az országban, Szegeden elsősorban a hagyományőrző, mélyszegénységben élő Tápé – ahol napjainkban az általános iskola őrzi a nevét – nyújtott kutatásainak rengeteg anyagot még 1960–70-es években. Munkássága két területen kiemelkedő: egyrészt Szeged és környéke, másrészt a magyar katolikus népi vallásosság kutatásában. Halálát egy közúti baleset okozta Budapesten. Végső nyughelye a szegedi Alsóvárosi temetőben található.
Bálint Sándor sírját a mai napig sokan látogatják. (Fotó: Kovács Ferenc)A Kinizsitől az Olimpiáig
Kocsis Lajos olimpiai bajnok labdarúgónk 1947. június 18-án látta meg a napvilágot Szegeden. Tizenkét évesen kezdett el focizni a Móravárosi Kinizsi csapatában, 1960-ban átigazolt a Szegedi VSE-hez. 18 évesen Salgótarjánban mutatkozott be az NB I.-ben. Hamar felfigyelt rá a Budapesti Honvéd, amely 1967-ben szerződtette. Kocsis tíz évet töltött Kispesten, ahol összesen 263 bajnoki mérkőzésen játszott és 91 alkalommal volt eredményes. 1969. október 22-én Dánia elleni debütált a válogatottban. A későbbiekben még 32 alkalommal ölthette magára a címeres mezt, összesen 7 gólt szerzett a nemzeti tizenegyben. Tagja volt az 1968-as mexikói olimpián aranyérmet szerző válogatottnak. Pályafutását 1982-ben, a Gyulai VSE színeiben fejezte be. Hosszan tartó, súlyos betegség után 2000-ben hunyt el Budapesten. Szegeden, az Alsóvárosi temetőben helyezték örök nyugalomra.
A kispesti szurkolók koszorúval fejezték ki tiszteletüket egykori legendás játékosuk iránt. (Fotó: Kovács Ferenc)Szeged költője
Juhász Gyula 1883. április 4-én született Szegeden. A 20. század első felében Magyarország egyik legelismertebb költője. 1899. május 21-én jelentek meg első versei a Szegedi Naplóban. Művészetére nagy hatással volt szülővárosa, több alkotásában is kifejezte Szeged és a Tisza iránti érzelmeit.
„A magyar Alföld legszebb délibábja Te vagy, szülötte városom, Szeged…” –
fogalmaz Juhász Gyula a
Szonett Szegedhez
című szonettjében. A költő egész élete során boldogtalan volt, 1937. április 6-án
–
két nappal az 54. születésnapja után
–
megmérgezte magát. Sírja a szegedi Belvárosi temetőben található.
Juhász Gyula sírja a Belvárosi temetőben. (Fotó: Kovács Ferenc)A leghíresebb cigányprímás
Dankó Pista 1858. június 14-én született a mai Szatymaz területén. 15 éves volt, amikor szülőfalujában megszervezte saját cigányzenekarát. Dankó dalköltészetében gyakori motívum volt a rózsa, számos betétdalt írt népszínművekhez, nótáinak száma közel félezerre rúg. Pósa Lajos, Gárdonyi Géza, Békefi Antal, Tömörkény István írtak szöveget a dalaihoz. Blaha Lujza előadása révén tettek szert népszerűségre első dalai. Az 1890-es években beutazta az egész országot daltársulatával. Élete utolsó éveiben tüdőbajjal küzdött. 1903. március 29-én hunyt el sógora budai lakásában. Szegeden, a Belvárosi temetőben alussza örök álmát.
Dankó Pista végső nyughelye a Belvárosi temetőben. (Fotó: Kovács Ferenc)Az Alsóvárosi Ferences Plébánia Temetőgondnokságától megtudtuk, hogy azon hírességek sírhelyeinek a gondozásáért, amelyek az Alsóvárosi temetőben vannak, a Nemzeti Örökség Intézete a felelős. Megbízásukból ezen sírhelyeket a Szegedi Testamentum Kft. kollégái végzik, és ezenkívül nagyon sok tisztelő, és még élő családtag is foglalatoskodik velük. Felhasznált irodalom:
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.