Közélet

Múltidéző 13. rész: Emlékezzünk városunk híres szülöttjeire!

Múltidéző 13. rész: Emlékezzünk városunk híres szülöttjeire!

2018. november 1., csütörtök
Múltidéző 13. rész: Emlékezzünk városunk híres szülöttjeire!

Mindenszentek alkalmából megemlékezünk négy híres szegedi emberről, akik négy különböző területen alkottak maradandót, és öregbítették városunk hírnevét.

A „legszögedibb szögedi”

Bálint Sándor néprajzkutató, akit gyakran csak a legszögedibb szögediként emlegetnek, 1904. augusztus 1-én született Szegeden. Számos gyűjtőúton volt az országban, Szegeden elsősorban a hagyományőrző, mélyszegénységben élő Tápé – ahol napjainkban az általános iskola őrzi a nevét – nyújtott kutatásainak rengeteg anyagot még 1960–70-es években. Munkássága két területen kiemelkedő: egyrészt Szeged és környéke, másrészt a magyar katolikus népi vallásosság kutatásában. Halálát egy közúti baleset okozta Budapesten. Végső nyughelye a szegedi Alsóvárosi temetőben található.

Bálint Sándor sírját a mai napig sokan látogatják. (Fotó: Kovács Ferenc)

A Kinizsitől az Olimpiáig

Kocsis Lajos olimpiai bajnok labdarúgónk 1947. június 18-án látta meg a napvilágot Szegeden. Tizenkét évesen kezdett el focizni a Móravárosi Kinizsi csapatában, 1960-ban átigazolt a Szegedi VSE-hez. 18 évesen Salgótarjánban mutatkozott be az NB I.-ben. Hamar felfigyelt rá a Budapesti Honvéd, amely 1967-ben szerződtette. Kocsis tíz évet töltött Kispesten, ahol összesen 263 bajnoki mérkőzésen játszott és 91 alkalommal volt eredményes. 1969. október 22-én Dánia elleni debütált a válogatottban. A későbbiekben még 32 alkalommal ölthette magára a címeres mezt, összesen 7 gólt szerzett a nemzeti tizenegyben. Tagja volt az 1968-as mexikói olimpián aranyérmet szerző válogatottnak. Pályafutását 1982-ben, a Gyulai VSE színeiben fejezte be. Hosszan tartó, súlyos betegség után 2000-ben hunyt el Budapesten. Szegeden, az Alsóvárosi temetőben helyezték örök nyugalomra.

A kispesti szurkolók koszorúval fejezték ki tiszteletüket egykori legendás játékosuk iránt. (Fotó: Kovács Ferenc)

Szeged költője

Juhász Gyula 1883. április 4-én született Szegeden. A 20. század első felében Magyarország egyik legelismertebb költője. 1899. május 21-én jelentek meg első versei a Szegedi Naplóban. Művészetére nagy hatással volt szülővárosa, több alkotásában is kifejezte Szeged és a Tisza iránti érzelmeit.

„A magyar Alföld legszebb délibábja Te vagy, szülötte városom, Szeged…” –

fogalmaz Juhász Gyula a

Szonett Szegedhez

című szonettjében. A költő egész élete során boldogtalan volt, 1937. április 6-án

két nappal az 54. születésnapja után

megmérgezte magát. Sírja a szegedi Belvárosi temetőben található.

Juhász Gyula sírja a Belvárosi temetőben. (Fotó: Kovács Ferenc)

A leghíresebb cigányprímás

Dankó Pista 1858. június 14-én született a mai Szatymaz területén. 15 éves volt, amikor szülőfalujában megszervezte saját cigányzenekarát. Dankó dalköltészetében gyakori motívum volt a rózsa, számos betétdalt írt népszínművekhez, nótáinak száma közel félezerre rúg. Pósa Lajos, Gárdonyi Géza, Békefi Antal, Tömörkény István írtak szöveget a dalaihoz. Blaha Lujza előadása révén tettek szert népszerűségre első dalai. Az 1890-es években beutazta az egész országot daltársulatával. Élete utolsó éveiben tüdőbajjal küzdött. 1903. március 29-én hunyt el sógora budai lakásában. Szegeden, a Belvárosi temetőben alussza örök álmát.

Dankó Pista végső nyughelye a Belvárosi temetőben. (Fotó: Kovács Ferenc)

    Az Alsóvárosi Ferences Plébánia Temetőgondnokságától megtudtuk, hogy azon hírességek sírhelyeinek a gondozásáért, amelyek az Alsóvárosi temetőben vannak, a Nemzeti Örökség Intézete a felelős. Megbízásukból ezen sírhelyeket a Szegedi Testamentum Kft. kollégái végzik, és ezenkívül nagyon sok tisztelő, és még élő családtag is foglalatoskodik velük. Felhasznált irodalom:

Wikipedia- Bálint Sándor

Wikipedia- Kocsis Lajos

Wikipedia - Juhász Gyula

Wikipedia - Dankó Pista

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.