100 éve Szeged: Amikor a szerenád szív helyett, a fogház kapuját nyitotta meg
Romantikus éjszaka helyett magánlaksértés. Szegeden száz éve nem mindig volt idilli a szerelmi vallomás.
Egy száz évvel ezelőtti szegedi szerenád nem a szívhez, hanem a bírósághoz vezetett. A mulatozó fiatalemberek szerelmes dalokat vittek a Hattyas sori ház elé – de válasz helyett feljelentést kaptak. A romantika helyett bilincs, gyertya helyett feljelentés következett. A romantika és a józanság együtt hagyta el a színteret, derül ki a Délmagyarország 1925.10.06. napi számából.
Egy márciusi éjszaka dala
1925 tavaszán, egy langyos márciusi éjszakán négy fiatalember – Pálfi Andor, Bödőj József, Nagy Lajos és Ótott János – úgy döntött, a mulatozás után nem ér véget az este. Záróra után még volt kedvük egy kis romantikához – persze csak a maguk fiús, hangos módján. Elhatározták, hogy egy szerenáddal kedveskednek az egyikük „ideáljának”, a Hattyas soron lakó Szabó család legifjabb leányának.
„Keservesszomorúan, reménytelen szerelmesen” – ahogy a korabeli tudósítás írta – három szerelmes dalt is elénekeltek az ablak alatt. De a függöny mögött se fény, se mozgás. Az ablak zárva maradt. Se egy pillantás, se egy köszönő mosoly, se egy megrezdülő gyertyaláng.
A szegedi romantikának ajtóstul nekiestek
A fiúk azonban nem adták fel. Először csak kopogtattak – majd bezörgettek, de semmi válasz. Ekkor Pálfi Andor egy „lovagias” ötlettel állt elő:
Törjük be a kaput!
– mondta. A romantika és a józanság ekkorra már messze járt: a fiúk nekirontottak a kapunak, kiforgatták a sarkából, bementek az udvarra, majd ott álló kocsi kerekeit is kiszerelték – mert hát ha már bent vannak…
Az éjszaka csendjét felverte a zajongás. A ház lakói felébredtek – és gyertya helyett feljelentést gyújtottak. A gáláns szerenád vége nem virágillatú reggel lett, hanem vádirat és bírósági idézés.
A tárgyalás, ahol mindenki énekelt – csak nem hangosan
A történet hétfőn délelőtt került a szegedi törvényszék elé, Vild tanácsa tárgyalta az ügyet. A vádlottak – a fiatal szerenádozók – azzal védekeztek, hogy „nagyon ittasak voltak”. Ótott János pedig úgy emlékezett: ő már a dalolás után hazament.
A tanúk közt ott volt Szabó Ferencné, a ház úrnője is, aki a bíróság előtt határozottan kijelentette:
Nem volt bizony az egyiknek sem ideálja a leányom!
Mire Vild elnök megjegyezte:
Honnan tudja azt maga? A szívek titkát nem ismerheti!
A derűs pillanatok tovább fokozódtak, amikor Kormányos Benő ügyvéd úr védőbeszédében saját ifjúságára hivatkozott. Elmondta, hogy egyetemi évei alatt több méltóságos úrral együtt „4000 ablakot is betörtek Szegeden”, mert nem gyászolták kellőképpen Kossuth Lajos halálát.
Az ügyész, Zobay Ferenc, erre csak annyit mondott:
Vigyázzon ügyvéd úr, bűntett feldicséréséért vádat emelek!
Az ítélet: romantika mínusz gyertyafény
A bíróság végül enyhítő körülményeket figyelembe véve hirdetett ítéletet. Pálfi Andor és Nagy Lajos 6 nap fogházat kapott, Bödőj József 8 napot – mivel ő már korábban is kapott büntetést szerenádért. Ótott János ellen viszont ejtették a vádat.
A fiatalemberek megnyugodtak az ítéletben és bevonultak a fogházba. Így lett a szerelmes éji dalból bűntett, az udvarlásból udvarbetörés, a csókvárásból csapszegelt kerekek.
A romantika fontos, de...
Szeged mindig is adott okot a mosolyra – száz évvel ezelőtt is. Bár a Hattyas sori szerenádosok nem nyerték el szíveik választottját, történetük fennmaradt. Talán tanulság is van benne: romantikázni lehet, sőt kell – de kaput törni hozzá nem biztos, hogy érdemes.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
