Ez a hír is érdekelheti
DJ-pult mögül árulták a drogot Szegeden +fotók +videó

Egy elegáns nő, egy ígéret, és egy vonat, ami majdnem tragédiába torkollt. Szeged száz évvel ezelőtti sötét históriája.
1925 őszén a Tisza-parti városban már a kabátok is előkerültek, a munkakeresők reményei pedig még elevenek voltak. Sóki Julianna, a huszonöt éves apátfalvi cselédlány is ezzel a reménnyel indult útnak Szegedre, néhány tízezer koronával a zsebében, hátha akad valami „hely” a városban, ahonnan a vonatok indulnak, a világ pedig akár egy cseléd számára is kinyílhat. Az apátfalvi cselédlány történetéről és szinte rémálomba illő történetéről a Délmagyarország számolt be 1925.10.11. napi lapszámában.
Ismerőseit járta sorra, mint minden rendes vidéki leány, és mindenütt csak jó szót kapott: szorgalmas, tisztességes, megbízható. Ám állást senki nem tudott ajánlani. Így hát pénteken reggel benyitott a Hatósági Munkaközvetítő Hivatal ajtaján, ahol a párás ablakok mögött már zsúfolásig álltak a sorsukat tenyerük vonalában kereső emberek. A cselédlány ott várakozott, amikor megjelent egy figura, aki a többi közül is kitűnt.
Egy húsz év körüli, feltűnően elegáns, modernül öltözött nő lépett be a terembe. A nő nemcsak megjelenésében, de beszédmodorában is messze túltett a környezetén: udvarias volt, kedves, mosolya pedig minden gyanakvást leszerelt.
Szobalánynak alkalmaznám
- hangzott a szép ajánlat
Szívesen elvállalom
– mondta Sóki Julianna, nem is sejtve, mibe csöppent.
A hölgy szerint az állás vidéken, Nagykőrösön volt, de – mint mondta – ott jó fizetés várta, kevés munkával. Két harmadosztályú jegyet váltottak a budapesti vonatra. A megegyezés megszületett: a munkakönyv átadásra került, a találkozás délután két órára az állomásra lett kitűzve.
A vonat már pöfögött, amikor egy idegen, fiatalember lépett oda Juliannához. A hangja sürgető volt, szeme komoly, mondandója ijesztő:
Én ismerem azt a nőt, akivel maga utazik. Ne menjen vele! Nem szobaleánynak akarja, hanem egy éjjeli mulatóba viszi. Onnan nehéz lesz kijönni.
A lány arcán elfehéredett a bőr, mint mikor egy szív dobbanása hirtelen kihagy. Néhány pillanatba telt, mire felfogta, mi történik vele. A vonat már megindult, de hirtelen döntött.
Felrántotta az ajtót, és leugrott a mozgó vonatról, hátrahagyva kis batyuját – és talán az életét, amit elvettek volna tőle.
A szegedi pályaudvaron kóválygott. Sírva, kétségbeesetten kérte a pénztárnál, hogy váltsák vissza a jegyét – nincs egy krajcárja sem, csak haza akar menni, Apátfalvára, az édesanyjához. Ez a kétségbeesett bolyongás tűnt fel az állomáson járőröző detektíveknek is. Előállították, meghallgatták, és ekkor tárult fel a rendőrség előtt egy olyan történet, amely mögött sötét hálózat körvonalazódott.
A nyomozók azonnal vizsgálódni kezdtek. A leány elmondása szerint a nő, akivel majdnem útra kelt, nem egyedül dolgozott: egy szervezett társaság állhat a háttérben, akik a forgalmas szegedi munkaközvetítőből halásznak ki hiszékeny vidéki lányokat, hogy mulatókba vigyék őket, mintha csak élő portékák volnának.
A történet különös és félelmetes részlete, hogy az „elegáns hölgy” – miután Julianna leugrott a vonatról – nyomtalanul eltűnt. Valószínűleg valamelyik állomáson leszállt, mielőtt a rendőrség közbeavatkozhatott volna. A nő személyazonossága akkor még ismeretlen maradt, de a hatóságok több nyomon is elindultak.
Sóki Julianna pedig nem akart többé Szegedre visszanézni, nem is akarja látni többet ezt a bűnös várost - sóhajtotta az állomáson.
A száz évvel ezelőtti Szeged nem csak a paprikától és a napsütéstől volt forró. A város vonzotta a szerencsét próbáló lányokat, de a szándék nem mindig volt tiszta, és nem minden úrihölgy volt az, aminek látszott. Sóki Julianna története talán csak egy a sok közül, de az ő szerencséjén múlt, hogy nem lett belőle tragédia. A figyelmeztetés – egy ismeretlen férfi pár mondatában – életet mentett.
És talán ma, száz év múltán is érdemes emlékezni rá: egy ígéret mögött néha egészen más szándék húzódik meg.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.