Szeged

Barokk pompában a hit: az alsóvárosi ferences templom kincsei

Barokk pompában a hit: az alsóvárosi ferences templom kincsei

Szerecsen Mária, Juhász Gyula és a ferences lelkiség. Az alsóvárosi templom barokk belseje ma is élő kultuszokat őriz.

Böjthe Sándor
3 órája
Fotó: Délmagyar
Barokk pompában a hit: az alsóvárosi ferences templom kincsei

Az alsóvárosi ferences templom barokk átalakítása nemcsak építészeti, hanem lelki megújulást is hozott. A Fekete Mária-oltár és a többi mellékoltár évszázadok áhítatát őrzi. Juhász Gyula versben is megörökítette a templom szellemiségét. A falak és síremlékek a város sorsfordító eseményeiről mesélnek.

Barokk megújulás az alsóvárosi templomban
A barokk pompa belső megújulást is hozott az alsóvárosi ferences templomba. Forrás: Délmagyarország Archív

Belső megújulás az Alsóvárosi templomban

A barokk kori felújítás során nemcsak a főoltár, hanem számos mellékoltár is készült a templomban, amelyek mind a hívők különböző áhítatát és a ferences lelkiség gazdagságát tükrözik. Ekkor állították fel például a Fekete Mária-oltárt, amely a híres częstochowai kegykép művészi másolata. 

Ezt a festményt Morvai András készítette 1740-ben, és a szegediek Szerecsen Mária néven kezdték emlegetni, mivel a képen Mária arcát sötét tónusúra festette a lengyel eredetinek megfelelően. A Fekete Mária-kép gyorsan a nép kedvencévé vált – talán mert az eredeti kegykép (a Segítő Szűz képe a főoltáron) magasan van és távolabb esik, így nehezebben alakult ki vele közvetlen kapcsolat.

 Ezzel szemben a Fekete Mária-oltárnál a hívek közelről imádkozhattak, és évszázadokon át számtalan hála- és kérő táblácskát helyeztek el mellette, tanúsítva a képhez fűződő személyes kötődésüket. A sötét tónusú Mária-kép kultusza olyan erős volt Szegeden, hogy még a híres költőt, Juhász Gyulát is megihlette: 1924-ben írta “Fekete Mária” című versét, melyben a képhez fohászkodik. A vers néhány sora ma márványtáblán olvasható az oltár közelében, emlékeztetve a műalkotás és a hit inspiráló erejére.

Oltárok a ferences templomban

A többi mellékoltár között találjuk még a Szent Kereszt-oltárt (rajta egy Pietà-szoborral), a Fájdalmas Szűzanya-oltárt, a Szent József-oltárt és a Szent Anna-oltárt – mindegyik a 18. század folyamán készült, részben Aisenhut József szobrász munkájaként. A Fájdalmas Anya oltárán például egy népies Pietà (gyászoló Mária a keresztről levett Jézussal) kapott helyet egy üvegszekrényben, fölötte pedig a paradicsomi tudás fájának faragott képe látható, kígyóval és almával, melyből kereszt nő ki – ezzel utalva a bűnbeesés és megváltás összefüggésére. A Szent József-oltár a kétkezi munkások, ácsok védőszentjét ábrázolja, míg a vele szemben lévő Szent Anna-oltár a családanyák és gyermekek oltalmazóját, Jézus nagyanyját, Szent Annát tiszteli; e két oltár az 1740-es években készült el. 

Nándorfehérvár hősei Szegeden

A templom gazdag barokk berendezésének része továbbá a faragott szószék (amely szintén 1713-ban készült, a főoltárral egy időben), valamint több szép szobor, mint például a Kapisztrán Szent János-szobor a Fájdalmas Anya oltára mellett. 

Ez utóbbi a nándorfehérvári diadal ferences hősét, Kapisztrán Jánost ábrázolja, amint keresztes zászlóval buzdítja Hunyadi János katonáit – a szobor a budai Vár híres Kapisztrán-szobrának kicsinyített másolata, és 1936-ban került ide a templomba a hős emlékére. A barokk időszak tehát új életet lehelt az alsóvárosi templomba.

 A középkori falak között ekkor születtek meg azok a művészi értékek – oltárok, festmények, szobrok –, amelyek a mai napig a templom ékességei. A ferencesek számára pedig mindez nem csupán esztétikai megújulást jelentett, hanem a hitélet fellendülését is: a templom ekkor vált igazán Szeged spirituális központjává, ahová messze földről is elzarándokoltak a hívek Szűz Mária tiszteletére. A templom gazdag barokk belső terében kiemelkedik a főoltár és a csavart oszlopos szószék, melyeket 1713-ban állítottak fel. 

A felszabadító ostrom emlékei

A barokk pompát tovább árnyalja a templom kriptája és emlékei. A főoltár két oldalán 17–18. századi síremlékek láthatók, a kriptában pedig több jeles személy nyugszik: köztük egy De la Vergne nevű francia tábornok, aki Szeged 1686-os felszabadító ostroma során esett el, valamint számos (főként osztrák) tiszt, akik a török elleni harcokban vesztették életüket. Ezek a sírkövek a történelem lenyomatát őrzik a templom falai között, emlékeztetve a látogatót, hogy e szent hely nem egyszer tanúja volt a város sorsfordító eseményeinek.

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.