Szerecsen Mária, Juhász Gyula és a ferences lelkiség. Az alsóvárosi templom barokk belseje ma is élő kultuszokat őriz.
Az alsóvárosi ferences templom barokk átalakítása nemcsak építészeti, hanem lelki megújulást is hozott. A Fekete Mária-oltár és a többi mellékoltár évszázadok áhítatát őrzi. Juhász Gyula versben is megörökítette a templom szellemiségét. A falak és síremlékek a város sorsfordító eseményeiről mesélnek.
A barokk kori felújítás során nemcsak a főoltár, hanem számos mellékoltár is készült a templomban, amelyek mind a hívők különböző áhítatát és a ferences lelkiség gazdagságát tükrözik. Ekkor állították fel például a Fekete Mária-oltárt, amely a híres częstochowai kegykép művészi másolata.
Ezt a festményt Morvai András készítette 1740-ben, és a szegediek Szerecsen Mária néven kezdték emlegetni, mivel a képen Mária arcát sötét tónusúra festette a lengyel eredetinek megfelelően. A Fekete Mária-kép gyorsan a nép kedvencévé vált – talán mert az eredeti kegykép (a Segítő Szűz képe a főoltáron) magasan van és távolabb esik, így nehezebben alakult ki vele közvetlen kapcsolat.
Ezzel szemben a Fekete Mária-oltárnál a hívek közelről imádkozhattak, és évszázadokon át számtalan hála- és kérő táblácskát helyeztek el mellette, tanúsítva a képhez fűződő személyes kötődésüket. A sötét tónusú Mária-kép kultusza olyan erős volt Szegeden, hogy még a híres költőt, Juhász Gyulát is megihlette: 1924-ben írta “Fekete Mária” című versét, melyben a képhez fohászkodik. A vers néhány sora ma márványtáblán olvasható az oltár közelében, emlékeztetve a műalkotás és a hit inspiráló erejére.
A többi mellékoltár között találjuk még a Szent Kereszt-oltárt (rajta egy Pietà-szoborral), a Fájdalmas Szűzanya-oltárt, a Szent József-oltárt és a Szent Anna-oltárt – mindegyik a 18. század folyamán készült, részben Aisenhut József szobrász munkájaként. A Fájdalmas Anya oltárán például egy népies Pietà (gyászoló Mária a keresztről levett Jézussal) kapott helyet egy üvegszekrényben, fölötte pedig a paradicsomi tudás fájának faragott képe látható, kígyóval és almával, melyből kereszt nő ki – ezzel utalva a bűnbeesés és megváltás összefüggésére. A Szent József-oltár a kétkezi munkások, ácsok védőszentjét ábrázolja, míg a vele szemben lévő Szent Anna-oltár a családanyák és gyermekek oltalmazóját, Jézus nagyanyját, Szent Annát tiszteli; e két oltár az 1740-es években készült el.
A templom gazdag barokk berendezésének része továbbá a faragott szószék (amely szintén 1713-ban készült, a főoltárral egy időben), valamint több szép szobor, mint például a Kapisztrán Szent János-szobor a Fájdalmas Anya oltára mellett.
Ez utóbbi a nándorfehérvári diadal ferences hősét, Kapisztrán Jánost ábrázolja, amint keresztes zászlóval buzdítja Hunyadi János katonáit – a szobor a budai Vár híres Kapisztrán-szobrának kicsinyített másolata, és 1936-ban került ide a templomba a hős emlékére. A barokk időszak tehát új életet lehelt az alsóvárosi templomba.
A középkori falak között ekkor születtek meg azok a művészi értékek – oltárok, festmények, szobrok –, amelyek a mai napig a templom ékességei. A ferencesek számára pedig mindez nem csupán esztétikai megújulást jelentett, hanem a hitélet fellendülését is: a templom ekkor vált igazán Szeged spirituális központjává, ahová messze földről is elzarándokoltak a hívek Szűz Mária tiszteletére. A templom gazdag barokk belső terében kiemelkedik a főoltár és a csavart oszlopos szószék, melyeket 1713-ban állítottak fel.
A barokk pompát tovább árnyalja a templom kriptája és emlékei. A főoltár két oldalán 17–18. századi síremlékek láthatók, a kriptában pedig több jeles személy nyugszik: köztük egy De la Vergne nevű francia tábornok, aki Szeged 1686-os felszabadító ostroma során esett el, valamint számos (főként osztrák) tiszt, akik a török elleni harcokban vesztették életüket. Ezek a sírkövek a történelem lenyomatát őrzik a templom falai között, emlékeztetve a látogatót, hogy e szent hely nem egyszer tanúja volt a város sorsfordító eseményeinek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.