Az alsóvárosi ferences templom: Szeged gótikus ékköve
A Mátyás téren álló templom a gótika remeke. A szegedi alsóvárosi ferences templom több mint fél évezred óta áll.
Az 500 éves szegedi, alsóvárosi ferences templom és kolostor a pannonhalmi bencés apátság után Magyarország második legrégibb ilyen jellegű épületegyüttese.
A Mátyás téren álló Alsóvárosi Ferences Plébánia – ismertebb nevén a Havas Boldogasszony-templom – nemcsak építészeti kincs, hanem a helyi közösség életének meghatározó színtere is immár évszázadok óta.
Története a középkori alapítástól a török hódoltság viszontagságain és barokk újjáépítésén át egészen napjainkig ível, tele érdekességekkel, legendákkal és a ferencesek városszolgáló munkájának emlékeivel.
Sorozatunkbn fejezetről fejezetre végigkalauzoljuk az olvasót ennek a különleges plébánia múltján, bemutatva annak építészeti részleteit, híres személyiségeit, közösségi szerepét és a hozzá fűződő népi történeteket.
Középkori alapítás és gótikus építkezés
A ferences rend szegedi jelenléte a 14. század elejéig nyúlik vissza: 1301-ben a város Palánk nevű részében (a vár közelében) kolostort és templomot alapítottak Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére. Ez a korai rendház azonban a török hódítás idején elpusztult.
A 15. században új fejezet kezdődött a ferencesek számára Szegeden: 1444-ben a rend obszerváns (szigorúbb) ága új kolostort alapított a város Alsóváros nevű részén, egy korábbi Szent Péter titulusú ispotály (kórház) kápolna helyén.
E kisméretű Árpád-kori templom szolgált alapul a későbbi nagyobb együttes számára. A mai alsóvárosi templom építése a 15. század második felében indult meg, több ütemben.
Az első szakaszban a régi Szent Péter-templomot teljesen átépítették, a késő román alapokat felhasználva. A második periódusban, a 14. század közepén, egy háromhajós csarnoktemplom épülhetett a helyszínen, amelynek falaihoz a korábbi templom köveit is felhasználták.
Ezt az eredetileg támpillérek nélküli gótikus épületet a 15. század közepén utólag támpillérekkel erősítették meg. Végül a harmadik ütemben – a 15. és 16. század fordulóján – került sor a legnagyobb szabású átépítésre.
Ekkor már a ferences szerzetesek irányították a munkát: lebontották a régi szentélyt és kórust, és a helyére egy jóval nagy. obb méretű szentélyt emeltek, hogy befogadhassa a növekvő hívőközösséget. Ugyanekkor kezdték építeni a templom máig meghatározó tornyát, illetve hozzáépült egy új sekrestye is.
A templomhajót bordás keresztboltozattal újraboltozták, és ablakaiba kő csipkefaragású (késő gótikus) rácsokat helyeztek. A fő építési munkákat 1503-ban fejezték be; erre utal a hajó főpárkánya alatt mindkét oldalon elhelyezett kőtábla felirata is.
A templom felszentelését 1509. augusztus 5-én tartották, és a római Santa Maria Maggiore bazilika mintájára Havas Boldogasszony (Szűz Mária a Hó alatt) titulust kapta. Azóta is augusztus elején ünneplik a templom búcsúnapját, megemlékezve arról a legendáról, mely szerint Mária oltalmát egy nyári hóesés jelezte Rómában.
Az alsóvárosi ferences templom építészete
Építészetileg az alsóvárosi templom a késő gótika remeke, anyaghasználata azonban a helyi viszonyokhoz igazodik: míg a hegyvidéki gótikus templomok kőből épültek, itt szinte minden elem téglából készült.
A hálóboltozat bordái például nem faragott kőből, hanem égetett agyagból vannak kirakva. A templomnak csak az egyik (déli) oldalán nyílnak gótikus ablakok – ez a kolostor csatlakozása miatt alakult így, és egyben a gótikus csarnoktemplomoknál gyakori aszimmetria.
A korai időkből származó kövek legszebb darabjai ma is megtekinthetők a templom kőtárában, bár ezek a részek csak engedéllyel tekinthetőek meg. A kolostorhoz kapcsolódik egy egykori káptalanterem is gótikus boltozattal és mérműves ablakokkal, amelyek megmaradtak az utókor számára.
Mindezen részletek a középkori építkezés emlékét őrzik, amelynek eredményeként Szeged Alsóvárosában egy impozáns, tágas és időtálló templom és kolostor jött létre a 16. század elejére.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
