
Egykor a város gyöngyszeme volt, mára elhanyagolt. Bőven lenne mit tenni a Holt-Maros környezetében.
Az elmúlt időszakban beszédtémát szolgáltat Szegeden a Holt-Maros állapota. A holtág jelentős szakasza ápolatlan, gondozatlan, szinte teljesen ellepte a vízitök, van ahol nem is látszódik már a vízfelület. Utoljára húsz éve, 2005-ben foglalkozott a szegedi önkormányzat a vízterület rehabilitációjával. Emellett a környezete sem idézi már régi fényét, sok minden fejlesztésre szorulna. Farkas Levente, a Fidesz szegedi frakcióvezetője fogalmazta meg aggályait a helyzettel kapcsolatban.
Egy rendkívül invazív faj, a vízitök rettentő állapotokat teremtett a Holt-Maroson. A Bérkert utca felől a Tisza irányába tartó szakaszt teljesen beborítja, van, ahol már nem is látszik a vízfelület, olyannyira elszaporodott a növény. Nagyszabású beavatkozás hiányában a kiirtása majdnem egy lehetetlen vállalkozás, ugyanis a víz alatt combnyi vastagságúak a vízitökök.
Ez nem csak esztétikai probléma, hanem az élővilágot is fenyegeti. A vízáramlás szinte lehetetlenné vált, így a holtág öntisztulása nem valósul meg, vagyis eliszapolódik. Emellett már a halakra nézve is veszélyes a víz, ugyanis nem tudnak elúszni a növények között. A nyáron nagyon gyakori, és nagy számú a halpusztulás.
A legutóbbi közgyűlésen Farkas Levente, a szegedi Fidesz frakcióvezetője hívta fel a figyelmet arra, hogy maga a Holt-Maros és közvetlen környezete már koránt sem a régi fényében tündököl, és még finom volt a megfogalmazás.
Amellett, hogy Mihálik Edvin zöldtanácsnok a kormányra fogta, hogy már húsz éve nem foglalkozott kiemelten az önkormányzat a területtel, Botka László is megerősítette ezt a felszólalásában. Már két évtizede nem fordítottak figyelmet a Holt-Maros rehabilitációjára. Utoljára még 2005-ben volt erre példa, akkor 1,1 milliárd forint összegben. A rehabilitáció lezárása után felosztották a holtágat érintő feladatokat a Hermann Ottó Horgászegyesület, a Szegedi Vízmű és a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. között. Majd néhány évvel később, hosszú várakozás után teljesült a szegediek vágya, megcsinálták a Holt-Maros sétányt.
Azóta viszont jelentősebb beruházás nem történt a holtág közvetlen környezetében. Annyit tesznek, hogy néhány évente feltöltik mulcsréteggel az utat. Egyébként ez megint időszerű lenne már, ugyanis egyre inkább benövi a gaz. A faelemek már el vannak korhadva, padok, kukák össze vannak törve, sőt tűntek is el.
Az egész terület úgy néz ki, mint egy dzsumbuj, pedig korábban jól nézett ki, rendezett volt. Most az utóbbi fél évben, már a vihar előtt is úgy nézett ki, mintha nem lenne gazdája a helynek. Nincs már meg a régi fénye a Holt-Marosnak
- mondta lapunknak Farkas Levente, a Fidesz szegedi frakcióvezetője.
A tavirózsák is telenőtték. Régebben csak egy-egy szakaszon volt jellemző, most már ahogy nézem, majdnem mindenhol
- hívta fel a figyelmet a politikus, akihez számos horgász fordult, és mondta el panaszát, a már fentebb emlegetett halpusztulással kapcsolatban.
A július 7-i heves vihar Szegeden 1249 helyszínen okozott károkat, amelyek felszámolása napokig tartott. A városi szakemberek mellett civilek is részt vettek a munkában: letört ágakat gyűjtöttek össze, kidőlt fákat vágtak szét, és megtisztították az utcákat a veszélyes akadályoktól. A helyreállítás jelentős költségeket rótt a városra.
A törvények szerint egy önkormányzat támogatást igényelhetett a vis maior alapból az előre nem látható, természeti eredetű veszélyek következményeinek enyhítésére. A jogszabályok szerint a pályázatot akkor nyújthatja be a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumhoz egy város vezetése, ha erről közgyűlési határozat születik, ezért augusztus 18-án rendkívüli közgyűlést tartottak Szegeden. A Magyar Államkincstár és a Katasztrófavédelem helyszíni ellenőrzése is igazolta a város igényének megalapozottságát, a kormányhivatal pedig szintén elismerte a bejelentett károkat. Így Szeged megkapta a támogatást, többek között a Holt-Maros környezetének rendezésére is.
Ahogy Farkas Levente elmondta, a kárelhárítási munkálatok megtörténtek itt is, ám ettől a környezet még nincs rendben.
Botka László úgy gondolta a közgyűlésen, hogy csak úgy lehet megoldani ezt a helyzetet, hogyha ismét ekézi a kormányt. A szokásos megoldási javaslatát láttuk: ha valamit nem szeretne megcsinálni, akkor a kormány a hibás, nincs rá pénz.
A jelenlegi helyzetben már valóban költséges egy teljes rehabilitáció, de az önkormányzat hanyagsága, halogatása juttatta ebbe a helyzetbe a Holt-Marost, sokkal hamarabb elejét lehetett volna venni a dolgoknak.
Farkas Levente szerint már az apróbb dolgokkal rengeteget lehetne javítani a komfortérzeten. Már ha a fű rendesen le lenne vágva, a nádat kezelnék, mulcsot terítenének, a padokat cserélnék, javítanák, festenék vagy a szemetet szednék gyakrabban, akkor élhetőbb lenne a Holt-Maros és környéke. A szemetelés esetében megjegyezte a politikus, hogy ez nem azért van, mert ne dolgoznának a szegedi környezetgazdák, hanem azért, mert szimplán nincs elég szemetes, többet kellene kihelyezni.
Ezekhez nem kell több milliárd forint, mint ahogy Botka László mondja. Ehhez odafigyelés kell. Hogyha nincs pénze a városnak erre, akkor lakossági akciót indítani kell indítani a part megújítása érdekében. Javaslatokat fogunk tenni ez ügyben
- zárta gondolatait a frakcióvezető.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.