
Hogyan élte túl az 1879-es nagyárvizet?
Az előző részben a Dömötör-torony eredetéről írunk, most folytatjuk Szeged legrégebbi épületének történetét: 1879 márciusában a Tisza folyó átszakította a gátakat, és három hónapra víz alá temette Szegedet. A város szinte porig pusztult, az épületek jelentős része megsemmisült az árvízben.
A katasztrófa után Ferenc József császár is meglátogatta Szeged romjait, és híres ígéretet tett:
Szeged szebb lesz, mint volt.
E remény jegyében a szegediek fogadalmat tettek, hogy ha újjáépül a város, hálából egy monumentális templomot emelnek Szűz Mária tiszteletére.
A Dömötör-torony és a Szent Demeter-templom a nagyárvíz idején különleges módon megmenekült a pusztulástól.
A templom kőfalai ugyan megsérültek, de nem omlottak össze, a benne rejlő ősi torony pedig állva maradt az ár sodrásával dacolva. Masszív, több száz éves falazata ellenállt a víznek, miközben ezrek vályog- és téglaháza omlott össze körülötte.
A romos városban az épen maradt torony szinte csodaszámba ment, és az újjáépítés során jelképes jelentőséget kapott.
A szegediek az árvíz után hozzáláttak városuk újjáépítéséhez Tisza Lajos királyi biztos vezetésével.A város szerkezetét modernizálták és megkezdték fogadalmuk beteljesítését egy új dóm megtervezésével.
A talajszintet is megemelték mintegy másfél méterrel, hogy a jövőbeni áradások kevésbé tehessenek kárt.
Hosszas viták után úgy döntöttek, hogy az új Fogadalmi templomot a régi Szent Demeter-templom helyére építik fel, ami azt jelentette, hogy a régi templomot el kell bontani. Szeged jelképévé vált a változás és megújulás: az új dóm alapkövét 1914-ben rakták le.
De a régi templom tornyáról – a Dömötör-toronyról – nem mondtak le.
A torony történetét következő cikkünkben folytatjuk.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.