Szeged legrégebbi épülete: a Dömötör-torony II. rész
Hogyan élte túl az 1879-es nagyárvizet?
Az előző részben a Dömötör-torony eredetéről írunk, most folytatjuk Szeged legrégebbi épületének történetét: 1879 márciusában a Tisza folyó átszakította a gátakat, és három hónapra víz alá temette Szegedet. A város szinte porig pusztult, az épületek jelentős része megsemmisült az árvízben.
A katasztrófa után Ferenc József császár is meglátogatta Szeged romjait, és híres ígéretet tett:
Szeged szebb lesz, mint volt.
E remény jegyében a szegediek fogadalmat tettek, hogy ha újjáépül a város, hálából egy monumentális templomot emelnek Szűz Mária tiszteletére.
A Dömötör-torony és a Szent Demeter-templom a nagyárvíz idején különleges módon megmenekült a pusztulástól.
A templom kőfalai ugyan megsérültek, de nem omlottak össze, a benne rejlő ősi torony pedig állva maradt az ár sodrásával dacolva. Masszív, több száz éves falazata ellenállt a víznek, miközben ezrek vályog- és téglaháza omlott össze körülötte.
A romos városban az épen maradt torony szinte csodaszámba ment, és az újjáépítés során jelképes jelentőséget kapott.
A szegediek az árvíz után hozzáláttak városuk újjáépítéséhez Tisza Lajos királyi biztos vezetésével.A város szerkezetét modernizálták és megkezdték fogadalmuk beteljesítését egy új dóm megtervezésével.
A talajszintet is megemelték mintegy másfél méterrel, hogy a jövőbeni áradások kevésbé tehessenek kárt.
Hosszas viták után úgy döntöttek, hogy az új Fogadalmi templomot a régi Szent Demeter-templom helyére építik fel, ami azt jelentette, hogy a régi templomot el kell bontani. Szeged jelképévé vált a változás és megújulás: az új dóm alapkövét 1914-ben rakták le.
De a régi templom tornyáról – a Dömötör-toronyról – nem mondtak le.
A torony történetét következő cikkünkben folytatjuk.
