A vihar a szegedi önkormányzat nemtörődömségére is rámutatott

Július 7-én olyan erejű vihar csapott le Szegedre, amilyenre a város lakói nem igazán, vagy régről emlékeznek. Igazi ítéletidő volt, ami hatalmas pusztítást végzett: az orkánerejű szél fákat csavart ki, autók és házak mentek tönkre, villámok csapkodtak, volt nyaraló, ami kigyulladt, utak váltak járhatatlanná, a közlekedés pedig megbénult. Több száz szegedi otthon maradt áram nélkül, akár 2-3 napra is. Szerencsére a város úrrá lett a helyzeten, példás összefogást mutattak a szegediek. Egy valami mellett azonban nem lehet elmenni, és ez igenis az önkormányzat felelőssége, hibája, mondhatjuk nemtörődömsége.

Óriási vihar, rengeteg kár

A vihar rendkívüli intenzitással csapott le, tucatjával döntve ki fákat az utakra és járdákra, rengeteg munkát adva a katasztrófavédőknek, köztereseknek, önkénteseknek és a civileknek. Ezek a kidőlt fák gyakran magukkal rántották az elektromos és egyéb hálózatok vezetékeit, ami széles körű áramkimaradásokat okozott szerte a városban. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a kiterjedt károk miatt az országos hálózat túlterheltté vált, így az áramszolgáltató központi vonalai csak nehezen vagy egyáltalán nem voltak elérhetők.

Országosan a kárbejelentések száma meghaladta a 14 ezret, értékük pedig az 1,5 milliárd forintra rúg az Alfa Biztosítónál - közölte a cég csütörtökön az MTI-vel. Debrecenből közel ezer kárigény érkezett, összesen 200 millió forintnál nagyobb kárra, Szeged, Hódmezővásárhely, Hajdúszoboszló és Gyomaendrőd területéről is több száz bejelentést regisztráltak. 

Van, amiről az önkormányzat tehet

Szeretnénk kihangsúlyozni, hogy nem, nem a vihar, a kitört fák, az áramkimaradás vagy éppen a közlekedés leállásáról tehet a szegedi önkormányzat. Erre senki sem tudott, és nem is lehetett felkészülni. A károk elhárítása emberfeletti és profi munka volt, amiért minden közreműködőnek hálás köszönet.

Ritkább alkalom az Szegeden, hogy felújítás során helyben hagy fákat a kivitelező, de amikor ez így is történik, azt sem igazán köszönik meg a növények. Láthatjuk út, járda felújítás vagy bármiféle rekonstrukció következményeként, hogy megrövidül a környező fák élete, ugyanis azoknak gyökérzetére fittyet sem hányak, el- és átvágják azt.

Hallottunk már arról, hogy a fagyökerek védelme érdekében a ráépítéses módszert alkalmazzák. Hát ez Szegeden korábban úgy valósult meg végül, hogy inkább kivágták a fákat, így nem kellett ezzel bajlódni.

A jövőben egyre gyakrabban sújtanak efféle viharok

Az esemény rávilágított az extrém időjárási jelenségek növekvő gyakoriságára és intenzitására, amelyek a klímaváltozás következményei. Dr. Gál Tamás, az SZTE TTIK Légkör- és Téradattudományi Tanszékének vezetője adott tudományos magyarázatot a vihar hátterére, és beszélt az előrejelzések fontosságáról a károk mérséklésében.

Felhívta a figyelmet, hogy a vihar napján extrém hőmérsékleti különbségek alakultak ki az országon belül. Dévaványán 38,9°C-ot mértek, megdöntve ezzel az aznapi országos maximum-hőmérséklet rekordját. A hidegfront érkezésével helyenként szokatlanul magas, 10-15°C-os hőmérséklet-különbségek is létrejöttek, ami tovább fokozta a légkör labilitását.

A vihar pusztító erejét a nedves szállítószalag jelenség is magyarázza.

Az SZTE kutatója hangsúlyozta, hogy a klímaváltozás szerepe az extrém időjárási események gyakoriságának és intenzitásának növekedésében egyre inkább megfigyelhető.

A vihar során a legnagyobb pusztítás talán a Derkovits fasoron történt, ahol több tonnányi hulladék keletkezett, miután lerepült az SZTE épületének teteje: