Ez a hír is érdekelheti
100 éve Szeged: Kasszafúrás, aranyfogak és álkulcsok
Szeged hírhedt fia: 212 éve született Rózsa Sándor
A legendás szegedi betyár sorsa viszontagságos volt. Alakja mára mégis a magyar népi hősiesség egyik jelképe lett.
Kétszáztizenkét éve, 1813. július 16-án született a szegedi alsóvároson Rózsa Sándor, a leghíresebb alföldi betyárvezér, akinek életútja a magyar népi emlékezet egyik legromantikusabb és legellentmondásosabb alakjává tette őt. Legendáját balladák, nóták, regények és filmek őrzik – de az igazság mögötte sokszor kegyetlenebb volt a meséknél.
Gyermekkorától kezdve kemény sors sújtotta: anyját korán elveszítette, apját marhalopás miatt agyonverték, öccse pedig később öngyilkos lett a szegedi börtönben. Az árva fiú kezdetben bojtárkodott, de fiatalon letért a törvényes útról.
1836-ban, mindössze 23 évesen került először bíróság elé tehenek eltulajdonítása miatt, amiért másfél év börtönre és évente 25 botütésre ítélték. Tíz hónap után megszökött a fogságból – innentől kezdve „szaladó betyárként” tartották számon.
A Szeged környéki pusztákon bujkált, és rövidesen társakra lelt: Török Samu és a szegedi Veszelkák lettek bajtársai.
Veszelka Juliskával való kapcsolata révén fiuk is született – kapcsolatuk Móricz Zsigmond regényeiben is helyet kapott. Bár Rózsa próbált beilleszkedni a társadalomba, vissza-visszatért a betyárélethez.
1842-ben újabb vád érte: 13 marhát hajtott el, majd tűzharcba keveredett a pandúrokkal. A hatóságok hajtóvadászatot indítottak ellene, de Rózsa mindig egy lépéssel előttük járt. 1845-ben pedig kegyelmi kérvényt nyújtott be – sikertelenül. A megváltás 1848-ban, a forradalom évében érkezett el számára. A népi legenda szerint Kossuth Lajos éppen Cegléd felé utazott, amikor az alföldi betyár ki akarta rabolni, de az államférfi meggyőzte, hogy inkább az idegen csapatok ellen harcoljon. A Honvédelmi Bizottmány ezért amnesztiát adott neki, s engedélyt kapott 150 fős szabadcsapat szervezésére.
Kezdetben hősként tekintettek rá, de csapata később a parasztságot is fosztogatni kezdte. Az ügyet eltussolták, a szabadcsapatot feloszlatták, őt pedig csak Damjanich közbenjárására nem büntették meg. Ekkor még visszavonulhatott volna: megnősült, árendás lett, gazdálkodni kezdett.
Azonban a múlt árnyai nem hagyták nyugodni. Egy túlbuzgó csendőr miatt újra menekülni kényszerült, s ismét betyárrá vált. Társai körében igazságos vezérnek tartották, aki a rablott kincset elosztotta, s az elhunyt bajtársak családjait segítette.
1853-ban már 10 ezer ezüst forint vérdíjat tűztek ki a fejére. 1857-ben elfogták, miután vitában lelőtte sógorát.
Letartóztatták, pere 1859-ben kezdődött, hat vádpontban találták bűnösnek, de nem gyilkosságban és mivel nem kívántak belőle mártírt csinálni, halálos ítéletét Ferenc József életfogytiglanra enyhítette.
Kufsteinben töltött kilenc év alatt híressé vált, sok látogatóval. A kiegyezés után szabadult, és próbált visszaintegrálódni: ismét sikertelenül. Újra szervezkedett, egyre vakmerőbb akciókat hajtott végre.
1868-ban egy vasúti postakocsit is megtámadtak, ám ez kudarcba fulladt. A népszerűségét jelzi, hogy tanyavilágban sokan bújtatták.
1869 januárjában Ráday Gedeon csapdába csalta és elfogatta. Második perében rablás, lopás, gyilkosság miatt ismét halálra ítélték, de a Kúria ismét életfogytiglanra változtatta. Életének utolsó éveit a szamosújvári börtönben töltötte, ahol 1878. november 22-én, 65 évesen tüdővész vitte el.
Rózsa Sándor emléke máig él a magyar kultúrában. Nóták, balladák, regények őrzik történetét, a Magyar Televízió 1971-es sorozata pedig ikonikussá tette. Tettei és legendája egyszerre mutatják meg a betyárromantikát és a kegyetlen valóságot – egy olyan korban, amikor a törvény és a törvényenkívüliség határai gyakran elmosódtak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
© 2025