Évszázadokig a város központi része volt, a nagy árvíz idején szinte teljesen megsemmisült.
A szegedi vár a tatárjárást követően hosszú évszázadokon át hangsúlyos szerepet töltött be a város életében, a török elleni háború idején nagy csaták zajlottak a várfalakon, az ezernyolcszázas évek második felében a leghíresebb betyár, Rózsa Sándor öt éven keresztül raboskodott a vár tömlöcében. Az erődítmény sorsát végül az 1879-es nagy árvíz pecsételte meg.
Békeszerződés a szegedi várban
A szegedi erődítményt az 1241-42-es tatárjárás utáni időszakban bővítették ki IV. Béla király parancsára. A széles udvart körbevevő szabálytalan ötszög alakú várfalat kerek öregtorony, palotaszárny és kisebb tornyok tagolták. 1444-ben itt kötötték meg I. Ulászló király és Murád török szultán követei a békeszerződést, amelyet azonban a fiatal uralkodó - a pápai követ biztatására - rövidesen felrúgott, és elindította szerencsétlen kimenetelű hadjáratát.
A török idők
Az oszmán csapatok 1542-ben sikeresen megostromolták a várat. Visszavételére az elmenekült bíró a környékbeli hajdúk és a lakosság erejében bízva kísérletet tett. A várost 1552 elején sikerült is visszafoglalniuk, de az erős várfalak mögé húzódó védők visszaverték rohamukat. A sikertől fellelkesült magyarok nyílt csatába bocsátkoztak a várbeliek felmentésére érkezett budai pasa hadával szemben. A harcedzett janicsárok és szpáhik végül legyőzték a magyar katonákat, így Szeged másfél évszázadra török uralom alá került. Az erődöt a felszabadító háború során 1688-ban fogták ostrom alá a császári seregek, és néhány hét után a helyőrség kénytelen volt kapitulálni. A várat a 18. században a török határ közelsége miatt megerősítették és külső sáncokkal modernizálták. Miután elvesztette hadászati jelentőségét börtönné alakították át.
Rózsa Sándor, a vár foglya
1869. január 25-én gróf Ráday Gedeon becsalta Rózsa Sándort a szegedi várba, ahol azonnal lefogták, és vasra verték. Rózsa közel három évig raboskodott a várban, mire lefolytatták az ellene indított nyomozást. A perben, ami 1872. december 8-án kezdődött a szegedi várban, december 25-én mondták ki az ítéletet, ami elsőfokon életfogytiglani börtön volt. Ezt azonban a felsőtábla halálbüntetésre változtatta. Közel kétévnyi huzavona után végül 1874. november 7-én I. Ferenc József kegyelmet adott a híres alföldi betyárnak. Rózsa Sándort az ítélet módosítása után a szegedi várból a szamosújvári börtönbe szállították, ahol 1878. november 22-én meghalt.
A nagy árvíz és a végzet
A szegedi vár végzetét az 1879-es nagy árvíz okozta. A városvezetők 1881. február 22-én döntöttek a szegedi „váracs” lebontásáról. A városnak ugyanis a belváros újjáépítéséhez nagy mennyiségű építőanyagra volt szüksége. Erre kiválóan alkalmas volt a vár kitűnő minőségű téglaanyaga.
A vár jelene
A várat 2019 és 2020 között felújították. Új bejáratot kapott, illetve megújult a kiállítóhely előtti tér és a kőtár is, a belsejében pedig egy a szegedi vár és a város történetét bemutató interaktív tárlat jött létre. Nyaranta a kertben hangulatos és ige népszrű söröző müködik.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.