Múltidéző: egyszer volt egy szegedi vár
Évszázadokig a város központi része volt, a nagy árvíz idején szinte teljesen megsemmisült.
A szegedi vár a tatárjárást követően hosszú évszázadokon át hangsúlyos szerepet töltött be a város életében, a török elleni háború idején nagy csaták zajlottak a várfalakon, az ezernyolcszázas évek második felében a leghíresebb betyár, Rózsa Sándor öt éven keresztül raboskodott a vár tömlöcében. Az erődítmény sorsát végül az 1879-es nagy árvíz pecsételte meg.
Békeszerződés a szegedi várban
A szegedi erődítményt az 1241-42-es tatárjárás utáni időszakban bővítették ki IV. Béla király parancsára. A széles udvart körbevevő szabálytalan ötszög alakú várfalat kerek öregtorony, palotaszárny és kisebb tornyok tagolták. 1444-ben itt kötötték meg I. Ulászló király és Murád török szultán követei a békeszerződést, amelyet azonban a fiatal uralkodó - a pápai követ biztatására - rövidesen felrúgott, és elindította szerencsétlen kimenetelű hadjáratát.
A török idők
Az oszmán csapatok 1542-ben sikeresen megostromolták a várat. Visszavételére az elmenekült bíró a környékbeli hajdúk és a lakosság erejében bízva kísérletet tett. A várost 1552 elején sikerült is visszafoglalniuk, de az erős várfalak mögé húzódó védők visszaverték rohamukat. A sikertől fellelkesült magyarok nyílt csatába bocsátkoztak a várbeliek felmentésére érkezett budai pasa hadával szemben. A harcedzett janicsárok és szpáhik végül legyőzték a magyar katonákat, így Szeged másfél évszázadra török uralom alá került. Az erődöt a felszabadító háború során 1688-ban fogták ostrom alá a császári seregek, és néhány hét után a helyőrség kénytelen volt kapitulálni. A várat a 18. században a török határ közelsége miatt megerősítették és külső sáncokkal modernizálták. Miután elvesztette hadászati jelentőségét börtönné alakították át.
Rózsa Sándor, a vár foglya
1869. január 25-én gróf Ráday Gedeon becsalta Rózsa Sándort a szegedi várba, ahol azonnal lefogták, és vasra verték. Rózsa közel három évig raboskodott a várban, mire lefolytatták az ellene indított nyomozást. A perben, ami 1872. december 8-án kezdődött a szegedi várban, december 25-én mondták ki az ítéletet, ami elsőfokon életfogytiglani börtön volt. Ezt azonban a felsőtábla halálbüntetésre változtatta. Közel kétévnyi huzavona után végül 1874. november 7-én I. Ferenc József kegyelmet adott a híres alföldi betyárnak. Rózsa Sándort az ítélet módosítása után a szegedi várból a szamosújvári börtönbe szállították, ahol 1878. november 22-én meghalt.
A nagy árvíz és a végzet
A szegedi vár végzetét az 1879-es nagy árvíz okozta. A városvezetők 1881. február 22-én döntöttek a szegedi „váracs” lebontásáról. A városnak ugyanis a belváros újjáépítéséhez nagy mennyiségű építőanyagra volt szüksége. Erre kiválóan alkalmas volt a vár kitűnő minőségű téglaanyaga.
A vár jelene
A várat 2019 és 2020 között felújították. Új bejáratot kapott, illetve megújult a kiállítóhely előtti tér és a kőtár is, a belsejében pedig egy a szegedi vár és a város történetét bemutató interaktív tárlat jött létre. Nyaranta a kertben hangulatos és ige népszrű söröző müködik.
