Dóm téri Pantheon: Nemzeti zeneóriásunk, Erkel Ferenc
Erkel Ferenc szobra 1930-ban került a Pantheonba. A Dóm téri alkotás Strobl Alajos munkája.
Sorozatunkban a Dóm téri pantheon műalkotásait mutatjuk be. Ma Erkel Ferenc szobrával ismerkedhetünk meg.
Nemzeti zeneóriásunk: Erkel Ferenc
A Himnusz, a Hunyadi László és a Bánk bán zeneszerzője, nem kétséges, hogy a nemzeti nagyságaink emlékezetét megjeleníteni kívánó Pantheonban ott a helye. Így a tervezői alapkoncepciónak megfelelően a szobor, Strobl Alajos korábbi alkotását a Dóm tér 1930 októberi ünnepélyes avatásán helyezték ki.
Az 1810-ben Gyulán született Erkel Ferenc Erkel ősei dédapjáig visszamenően képzett zenészek voltak. Édesapja Erkel József gróf Wenkcheim Ferenc zenei szolgálatába szegődött annak gyulai uradalmán. Az akkor még fiatal gróf volt a keresztapja, így lett Ferenc a keresztneve. Gyulához való kötődése élete során mindvégig megmaradt, szívesen tért vissza szülővárosába feltöltődni, komponálni.
Nagyváradi és pozsonyi tanulmányai alatt képzett zongoraművésszé vált, emellett szívesen orgonált is. Kolozsvárra kerülve a polihisztor Brassai Sámuel vált zenei oktatójává aki ösztönözte az ifjú zeneszerzőt a magyar nép dalainak tüzetesebb megismerésére, és azoknak az instrumentális zenében való bátor felhasználására. Mint később Erkel fogalmazott,
ami vagyok, azt mind Kolozsváron töltött éveimnek köszönhetem. Ott műveltem ki magam zongoraművésznek, ott tanultam legtöbbet, ott lelkesítettek, ott kötötték lelkemre a magyar zene felvirágoztatásának ügyét, és ott telt meg szívem a szebbnél szebb magyar-székely népdalok árjával, melyektől nem tudtam többé szabadulni, s nem is nyugodtam meg addig, míg ki nem öntöttem lelkemből, amit már akkor éreztem, hogy ki kell öntenem.
Pestre 1835-ben költözött, ahol 1838-tól a Pesti Magyar Színház hangászati ügyeinek igazgatója lett. Karmesterként és a zenei igazgatóként szigorával és következetességével nevelő munkája együttest kovácsolt a sokfelé húzó, különféle akaratú művésztársaságból.
1844-ben bemutatott Hunyadi Lászlóval európai szintűre emelte a magyar operairodalmat és még ugyanezen évben megnyerte a Himnusz megzenésítésére kiírt pályázatot.
Megnősült, tíz gyermekéből László, Gyula, Sándor fiai képzett zenészként támogatták munkásságát.
A szabadságharc lelkes támogatója, melynek leverését követően a magyaros tematikák előadását nem engedélyezték. Ezt töri meg 1861-ben a Bánk bán bemutatója, aminek kirobbanó sikere politikai demonstrációval is felért. Bár a későbbiekben legnagyobb sikeres operáinak színvonalát nem éri el, haláláig általános megbecsültség övezi, a Zeneakadémia első igazgatójaként és a Nemzeti Színház operaigazgatójaként is.
Kevesen tudják róla hogy korának jegyzett sakkmestere, az 1864-ben alakult Pesti Sakk-kör egyik alapítója és első elnöke is volt. Életének nehezebben megélt időszakaiban a sakktábla nyújtott számára támaszt és vigaszt.
Strobl Alajos alkotását láthatjuk a Dóm téri Pantheonban
Az életnagyságú mészkő portrészobor Strobl Alajos hagyatékából kerülhetett a Dóm térre. A teljesen élethű alkotás, egyes adatok szerint még Erkel életében 1882-ben kortárs műként készülhetett. Az íves záródással kialakított fülkében korhű öltözékben részletgazdag alaposságú portrét láthatunk. Az alkotó már korábban elkészítette az Operaház homlokzatára Erkel egész alakos ülőszobrát.
Jelentős alkotásaiból Szegedre is jutott: 1913-ban városunk főterén is átadásra került Széchenyi István ruskicai márványból kifaragott egész alakos álló szobra. Tehetségét és négy évtizedes alkotóművészi pályafutásának elismertségét nemcsak az mutatja, hogy számos emlékcsarnokbéli szobra is látható (Munkácsy Mihály, Székely Bertalan, Jókai Mór, Liszt Ferenc, Lotz Károly, Szinyei Merse Pál, Schulek Frigyes, Zichy Mihály, Izsó Miklós, Vajda János, Steindl Imre, Horváth Mihály, Deák Ferenc, Arany János) hanem róla is készült ide emlékmű. Tanítványának Damkó József szobrászművésznek kalandos sorsú alkotásával későbbi írásunkban fogunk foglalkozni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
