Szeged

Szeged mintha már a trópusokon lenne, rendkívül gyors ütemben pusztulnak a fák

Szeged mintha már a trópusokon lenne, rendkívül gyors ütemben pusztulnak a fák

Városszerte mintakerteket alakítanak ki. Szeged jövőbeni klímájához alkalmazkodni kell.

Tóth Norbert
Szerző: Tóth Norbert
2025. június 15., vasárnap
Szeged mintha már a trópusokon lenne, rendkívül gyors ütemben pusztulnak a fák

A klímaváltozás hatásait mérséklő program indult Szegeden. A 2028 közepéig tartó, 3,075 millió eurós (1,263 milliárd forintos) ReGreenX projekt keretében keresik a megoldásokat. Szeged éghajlata már megváltozott, a negatív hatások mérséklése érdekében pedig városi környezetben a zöldterületekkel kapcsolatos beruházások a legalkalmasabbak.

Szeged klímája megváltozott, alkalmazkodni kell.
Szeged klímája megváltozott, alkalmazkodni kell. Jól szemléltet a Klauzál téri "halott fa" kiállítás. Fotó: SzegedMa


Meg kell változtatni a gondolkodást

A ReGreenX projekt nyitórendezvényén elhangzott, hogy azok a növények, melyekhez hozzászoktunk a városban, egyre kevésbé képesek tolerálni a klímaváltozás következtében forróbbá és szárazabbá váló körülményeket. Változtatni kell az ültetett növényfajokon és -fajtákon és azon is, ahogy a zöldterületekről gondolkodunk - erről Nagy Sándor, városfejlesztési alpolgármester beszélt.

A 2028 közepéig tartó kezdeményezés célja, bemutatni a Szegeden élőknek és az itt működő intézményeknek, vállalkozásoknak, mit tehetnek annak érdekében, hogy a város hosszú távon is olyan zöld, élhető és egészséges legyen, ahogy azt megszoktuk.

Gulyás Ágnes, az SZTE Természet- és Környezetföldrajz Tanszékének adjunktusa hangsúlyozta, szemléletváltásra van szükség a városi környezet kialakításában. Olyan zöldterületeket kell kialakítani, melyek öntözési és kezelési igénye alacsony, így hosszútávon fenntarthatóak, erre pedig az évelő növények a legalkalmasabbak.

Az egyetemi oktató kifejtette, rendkívül gyors ütemben pusztulnak a városi fák, ezek pótlására olyan fajokat és fajtákat kell használni, melyek képesek tolerálni a szárazabbá váló klímát és a hosszabb hőségidőszakokat.

A projekt honlapján hamarosan fajtalista jelenik meg, amely segíti a lakosságot és a vállalkozásokat a Szeged jövőbeni klímájához alkalmazkodni képes növények kiválasztásában. A városban mintakerteket hoznak létre, ahol mindenki személyesen kaphat ötleteket ahhoz, hogyan alakítsa ki környezetében a zöldterületeket - tudatta a szakember.

A klímaváltozás hatásait mérséklő program indult Szegeden. A 2028 közepéig tartó, 3,075 millió eurós (1,263 milliárd forintos) ReGreenX projekt keretében keresik a megoldásokat. Szeged éghajlata már megváltozott, a negatív hatások mérséklése érdekében pedig városi környezetben a zöldterületekkel kapcsolatos beruházások a legalkalmasabbak.
Pálmafák Szegeden, a Glattfelder Gyula téren. Ezek jól alkalmazkodnak a klímaváltozáshoz.

 

Szeged éghajlata már megváltozott

Gál Tamás, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Légkör- és Téradattudományi Tanszékének vezetője elmondta, a Kárpát-medencében meghaladja a globális átlagot a hőmérséklet emelkedése, és Szeged az országon belül is a legjobban melegedő térség. 

Tavaly nyáron júniusban az átlaghőmérséklet 2,4, júliusban és augusztusban pedig több mint 4 fokkal volt magasabb a sokéves átlagnál. 

Hozzátette: a város belterületén pedig csaknem 6 fokkal van melegebb mint a külterületen. Tavaly augusztusban a napi minimum hőmérséklet átlaga már megközelítette a trópusi éjszakákat jellemző 20 fokot - tudatta a kutató. 2024-ben a Dél-Alföld egyes részein az éves csapadékmennyiség 250-300 milliméter volt, ami már közelít a félsivatagokra jellemző 250 milliméter alatti szinthez. Ráadásul a csapadék zöme télen hullik le - közölte a szakember.

Az éghajlat már megváltozott, a negatív hatások mérséklése érdekében városi környezetben a zöldterületekkel kapcsolatos beruházások a legalkalmasabbak.

 

Rengeteg fát vágtak ki tavaly, és már idén is Szegeden

A Klauzál téren található "halottfa" kiállítás jó illusztrációja annak, hogy nagyon megváltozott a közeg, amiben élünk. Továbbá a városi közegben lévő fáknak sokkal rövidebb az élettartama, hiszen kevesebb vizet kapnak, letapossák a földet körülötte és be vannak szorítva egy szűk területre.

A tavalyi évben Szeged közterületein 2165 kiszáradt fát kellett kivágni.

Februárban a Gogol utca teljes fasora tűnt el.  Márciusban a Széchenyi tér ikonikus platánja, a "disznófejű fa" lett múlté. A több mint száz éves fa évek óta a város egyik jelképe volt, kivágásával egy korszak is lezárult.

Áprilisban a Lechner téren több nyárfát véltek veszélyesnek, a kivágásukra gyors eljárás indult. Ahelyett, hogy ésszerű karbantartás történt volna, ismét a fűrész lett az eszköz. Májusra is jutott szimbolikus városrész: a Dugonics téren évek óta katicával díszített fát csonkolták meg. Néhány napja pedig a Szent István téren egy idős ostorfa került a fűrész alá.

Több mint kétezer fa tűnt el Szeged közterületeiről tavaly, de alig hatszázat pótoltak – ez a brutális arány nem csak a klímaváltozásnak hanem az alkalmatlan, felelősséghárító városvezetésnek is "köszönhető".

 

 

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.