
A demográfiai helyzetet tovább súlyosbítja, hogy az elvándorlás leginkább a családot alapító fiatalokra jellemző.
Szeged népességfogyása egyre drasztikusabb mértéket ölt. Az elmúlt tíz évben egy teljes városrésznyi lakos tűnt el. A szegedi polgárság mérete 1994-ben érte el csúcspontját, közel 175 ezer fővel, azonban ekkor még Algyő is a napfény városához tartozott.
A jelenlegi közigazgatási terület kialakításakor 166 ezerre csökkent a lakosság létszáma, amely a következő években némileg tovább mérséklődött, de ezt követően vonzó alternatíva tudott lenni a régióban, 2015-ig növekvő pályára állt a város, ismét meghaladta a 166 ezres lélekszámot, majd elindult a lejtőn.
Az elmúlt tíz évben Szeged évente átlagosan több mint ezer fővel csökkent, összesen csaknem 12 ezer lakost veszítve. 2025 januárjában mindössze 154 614 ember rendelkezett szegedi lakcímmel.
Szeged demográfiai problémájának legkirívóbb része a gyermekek alacsony száma, amely miatt az önkormányzat sorra zárja be az intézményeket, illetve strukturálja át a még meglévőket.
A bezárási hullám 2016-ban kezdődött, akkor az önkormányzat Temesvári és a Rókusi körúti, a Teréz és a Gáspár Zoltán utcai, valamint a Rókás óvodák bezárásáról döntött. Botka László 2022-ben újabb intézmények bezárását helyezte kilátásba, de akkor végül elmaradt. 2023-ban újabb négy óvodát számoltak fel, a Bem utcait, a Szél utcait, a Sás utcait és a Honfoglalás utcait.
Az idei évben további két óvoda bezárása várható: a Mars téri és a Tabán utcai, valamint ezúttal egy bölcsődére is lakat kerül, a Rókusi körútira.
A szegedi gyermekek pontos létszámáról az utolsó adatunk a 2022-es népszámlálás, akkor mintegy 19 ezer fő volt a 14 éven aluliak száma, ami a város lakosságának csupán 12,1 százalékát tette ki – ez az arány országos összevetésben az egyik legalacsonyabbnak számított, a nagyobb városok közül egyedül Pécsen lett ennél is alacsonyabb, 11,8 százalék.
A városvezetés az egyre fogyatkozó szegedi gyermekek miatt rendre csak a kormányra mutogat – miközben azon kívül, hogy Szeged messze elmarad az országos átlagtól, egyértelmű tendencia mutatkozik abban, hogy a szegedi, családalapítás előtt álló fiatalok egyre nagyobb része hagyja el a várost.
A Szegeddel szomszédos településeken a 14 éven aluliak a teljes lakosság 14,5 és 18,3 százalék közötti részét teszik ki, mindemellett pedig szinte kivétel nélkül gyarapodik a teljes lakosságuk is.
Az elmúlt években jelentősen megemelkedett a Tisza-parti város ingatlanjainak értéke, ami nehéz helyzetbe hozza a Szegeden jövőt tervező fiatalokat. A városvezetés sűrűn hangoztatja, hogy Szeged mennyire szolidáris város, azonban mégsem nyújtanak érdemi segítséget a helyben maradáshoz.
Jelenleg mindössze egy megyeszékhelyen drágábbak a használt ingatlanok, mint Szegeden.
Ez a város Debrecenben, de az ottani a városvezetés felismerte a problémát, és válaszul elindította a Főnix Lakásprogramot, amivel kifejezetten a városban dolgozó 35 év alatti magyar fiatalokat támogatják.
Különböző támogatási mintákért viszont nem kell ilyen messzire menni, Algyőn például szintén a 35 éven aluliak pályázhatnak lakásokra, amikben csak a rezsit kell fizetniük. Mórahalmon pedig otthontámogatás részeként vissza nem térítendő 1 millió 250 ezret lehet igényelni a helyben építkező, családot tervező fiataloknak, valamint folyamatosan jelölnek új osztású, közművesített telkeket, amiket önköltségi áron értékesítenek.
Szegeden azonban ilyenek még felvetés szintjén sem merülnek fel a városvezetésben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.