Szegedi professzor kapta az MTA Fizikai Fődíját
Benedict Mihály, a Szegedi Tudományegyetem Elméleti Fizikai Tanszékének professor emeritusa kapta idén a rangos MTA Fizikai Fődíjat. Az elismerést június 25-én, a "A fizika fejlődési irányai" című tudományos ülésen adták át, ahol a professzor a "Koherencia atomi és molekuláris rendszerekben" című előadásában foglalta össze tudományos eredményeit.
A díj Benedict Mihály több mint öt évtizedes, hiánypótló munkáját is elismeri az elméleti fizika oktatásában, a tudományos utánpótlás nevelésében és a szakmai közéletben. Iskolateremtő tevékenysége jelentősen hozzájárult a kvantumfizika megértéséhez.
Pályafutás és főbb eredmények
Benedict Mihály 1971 óta a Szegedi Tudományegyetem Elméleti Fizikai Tanszékének kiemelkedő alakja, 2018 óta professor emeritus.
Fő kutatási területe a kvantummechanikai és kvantumoptikai rendszerek vizsgálata. Már diákként díjat nyert "Koherencia a Holográfiában" című munkájáért (1972), majd az atom- és molekulafizikában végzett úttörő számításokat.
Az 1980-as évektől a fény-anyag kölcsönhatásra és a kvantumoptikára koncentrált. 1986-ban kandidátusi címet szerzett az úgynevezett szuperrádiózás (rövid fényimpulzusok kollektív kvantumos visszaverődése) kimutatásáért, amelyről 1996-ban monográfiát is írt. Fehér Lászlóval együtt ért el eredményeket a Berry-fázis területén.
Az 1990-es évek közepén kvantumoptikai csoportot alapított, ahol kutatásokat végeztek az atomi Schrödinger-macska állapotok nemklasszikus jellemzőiről.
Molnár Balázzsal új koherens állapotrendszert fejlesztettek ki molekuláris rezgési problémákra. Később fontos szerepe volt a spintronikai kutatások elindításában, és Dömötör Piroskával igazolták az összefonódásmentes qubit állapotok jellegét. Hozzájárult a Szegedi Biológiai Kutatóközpont kvantumos biológiai mikroszkópjának működéséhez is.
Részletes tudományos pályafutásáról itt olvashat.
