100 éve Szeged: Autós szemüveg és operaáriák
1925 nyarán a szegedi Nagyszálló előtt megállt egy különleges autó. Nem akárki szállt ki belőle: Németh Mária, a bécsi Hofoper ünnepelt primadonnája, egy csillogó Gräff & Stift kocsiból lépett a poros járdára - írta meg 1925.07.21. napi számában a Délmagyarország. Egy év telt el előző szegedi látogatása óta, de most már nemcsak hangjával, hanem eleganciájával és modern stílusával is meghódította a várost.
A művésznő egy évvel korábban még szerény portréban tűnt fel a helyi lapokban – ahogy azt a Délmagyarország is írta: „nem lehet és nem kell és nem szabad új portrét rajzolni róla”. Ez a mondat akkor hangzott el, amikor még nem volt autó, nem volt bécsi luxuslakás, és nem volt Hofoper-siker. Most azonban minden más lett.
A hotellel szemközti padokon kíváncsi szegediek bámulták a fénylő Gräff & Stift járművet. Az osztrák rendszámú autó nemcsak a közönséget nyűgözte le, de a gyerekek körében is csodálatot váltott ki.
Ahogy az újságíró fogalmazott: "Lent a hotel előtt gyerekek csodálják a nagyszerű autót." A régi hotelszobában, ahol egy évvel korábban is megszállt, akkor is ott ült Németh Mária – szőke hajjal, vidám kedvvel, az ölében autószemüveggel játszadozva.
Gräff és Stift kocsit vettünk Bécsben, az uram megtanult autót vezetni. Most autózni voltunk. Makón, félóra alatt!
– nevetett, miközben édes kacaját még az udvarban is hallani lehetett.
Az énekesnő elmesélte, milyen hatalmas sikert aratott Bécsben:
A Hofoperben tízszer énekeltem Aidát, és hatszor Szulamithot. Amikor Senta balladáját énekeltem, olyan nyíltszíni taps tört ki, amilyenre még nem volt példa a bécsi Operában.
Egy este, amikor a Wagner-mű felvonása véget ért, a közönség 21-szer tapsolta vissza. A zenekar képtelen volt folytatni – ennyire magával ragadta őket a magyar díva.
Németh Mária nem rejtette véka alá a nehézségeket sem: három hónapig súlyos betegséggel küzdött, és a budapesti Városi Színházban a forró nyár közepén hat nap alatt hat előadást vitt végig.
Nagyon-nagyon fáradt vagyok, nem is megyek máshová énekelni
– mondta mosolyogva. A beszélgetés végén egyértelmű volt: pihenés következik.
Most Pesten a Városi Színházban összeütöttük a Normát, de már zárva van a színház. Hazamegyek Zalaszentgrótra, a kisfiamhoz.
A romantikus részletek sem maradhattak el. Az autós történetek között egy diplomáciai incidens is szóba került. A férje útlevélvízumot intézett volna a román követségen, ám ott dulakodás alakult ki, és a román hatóságok elkobozták az okmányaikat. Németh Mária azonban ezt is könnyed eleganciával mesélte:
Nem baj, majd kapunk új útlevelet.
Nevetett rajta, ahogy azon is, hogy egy éve még lakása sem volt Budapesten.
Most meg a bécsi Burg új szárnyában lakunk, császári bútorok között!
Az újságíró jegyzeteiben megmaradt a kép: egy nő, aki egy év alatt az ismeretlenségből a Hofoper sztárja lett. Aki Gräff & Stifttel rója az országutakat, miközben hangjával meghódítja Európát. Aki az operaszínpadokon fenséges drámákat énekel, de a hotelszobában mosolyogva csavargatja az autószemüveg pántját.
