A Szegedi Nemzeti Színház története I. rész
Alapítás és korai évek
Szeged már a 18. századtól büszkélkedhet színházi hagyományokkal, de a város régóta vágyott állandó kőszínháza csak az 1879-es nagy árvíz újjáépítési lendületében valósulhatott meg.
A Tisza-parti város újjászületésének ékköveként egy impozáns színház - a ma már Szegedi Nemzeti Színház néven ismert kultúrális helyszín - épült fel Ferdinand Fellner és Hermann Helmer bécsi építészek tervei alapján, eklektikus, neobarokk stílusban. A grandiózus új színház rekordgyorsasággal elkészült, és 1883. október 14-én ünnepi díszelőadással avatták fel Ferenc József császár jelenlétében.
Az alkalom fényét emelte, hogy az ünnepi nyitány megírására Erkel Eleket, Erkel Ferenc fiát kérték fel. Az első szegedi kőszínház közel 2000 fős nézőterével a kor egyik legmodernebb kulturális intézményének számított.
Ám alig másfél évvel a megnyitó után, 1885. április 22-én tűz ütött ki az épületben, amely csaknem teljesen elpusztította a nézőteret.
A város vezetése azonnal intézkedett a helyreállításról: a Fellner–Helmer cég a terveket módosította a tűzbiztonság érdekében (fa tetőszerkezetek helyett vasat alkalmaztak, megemelték a tetőt), így az újjáépülő színház külső megjelenése még kiforrottabbá vált.
Alig másfél év alatt, 1886 októberére sikerült is „varázsolni” egy új színházat a kiégett falak közé, és az újjászületett intézmény október 2-án ismét megnyitotta kapuit a közönség előtt.
A freskókkal és aranyozással gazdagon díszített belső teret ezúttal kb. 1500 férőhelyesre alakították, ami nagyobb biztonságot nyújtott. Az újjáépült Színház impozáns neobarokk homlokzatával, harmonikus arányaival méltó módon illeszkedett a nagyárvíz után újjáépült Szeged palotasorába, a város büszkeségévé vált.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
