Szegednél csak egy városban használnak több geotermikus hőt, Európán belül

A Szegedi Tudományegyetem a legnagyobb geotermikus energiára épülő távhőt felhasználó közfogyasztó a városban. Ez a fajta energia ebben a térségben viszonylag könnyen elérhető, felhasználása pedig a legjelentősebb környezetvédelmi projekt. Az SZTE által közölt írásban Dr. Bozsó Gábor, az SZTE Földrajz- és Földtudományi Intézetének szakértője öntött tiszta (termál)vizet a pohárba a geotermikus energia felhasználásával kapcsolatban.

A geotermikus célra kitermelt víz hőmérséklete alapján 3 nagy tartományt lehet megkülönböztetni: 30 és 60 °C között kis, 60 és 150 °C között közepes, 150 °C felett nagy hőmérsékletű tartományról beszélünk. Az első jellemzően a kertészeti és balneológiai, a második a hőtermelésre, a harmadik pedig az elektromos áram termelésére használható tartomány. A Szegedi Tudományegyetemen régóta foglalkoznak a földhő kutatásával és oktatásával. A Hidrogeológia és Geotermia Kutatócsoport feladatai közé tartozik például a terepi munkák tervezése, illetve végrehajtása, valamint geotermikus adatbázis létrehozása. A szakértők koordinálják a határokon átnyúló víztartó rétegekkel foglalkozó nemzeti és nemzetközi geotermikus projekteket, illetve szakértőként részt vesznek azokban. Fő kutatási területük a geotermikus energia fenntartható és hatékony kiaknázása, beleértve a visszasajtolást is. Az SZTE Földrajz- és Földtudományi Intézet hallgatói kivételesen jó helyzetben vannak, ha a geotermiával szeretnének megismerkedni.

– mondta el Dr. Bozsó Gábor, az SZTE Földrajz- és Földtudományi Intézet adjunktusa.

A kilenc városi távhőhöz tartozó geotermikus hálózat az átadott hőmennyiségét tekintve az izlandi Reykjavík után a második legnagyobb távhőt ellátó rendszer. Minthogy az izlandi adottságok messze jobbak a magyarországinál, különösen büszkék lehetnek a szegediek erre a rendszerre. A távhőrendszer évi ~28 millió m3 földgáz fogyasztásából a teljes üzembe helyezés után a termálrendszerek megközelítőleg 17 millió m3 földgázt fognak kiváltani, és ezzel a legnagyobb légszennyezőnek számító városi fűtési rendszer évi 55 ezer tonna CO2 kibocsátását ~20 ezer tonnára fogják redukálni. Ez Szeged egyik, ha nem a legnagyobb hatású környezetvédelmi projektje is.

– hangsúlyozta az SZTE FFI intézetvezető helyettese.

A szakértők elmondták, hogy a magyarországi tervek legfőbb iránya most az úgynevezett geotermikus koncessziókon alapuló termálrendszer kutatási-kiépítési projektek kidolgozása. Szegeden elméletileg még egy rendszer telepíthető, ennek előkészítése folyamatban van. Mind országosan, mind városi szinten inkább a jelenlegi rendszerek energetikai hatékonyságának javítása tudna sokat növelni a termálenergia részarányán.

További terv a termálvíz kísérőgázainak hasznosítása, a visszasajtolt termálvíz energiájának kinyerése ipari hőszivattyúkkal, de kísérleteznek egy speciális abszorpciós technológiával, ami a termál hulladékhőből hűtési energiát képes előállítani. Összességében még évtizedekre való munkát ad a geotermikus energia kihasználhatóságának növelése.