Száz éve Szeged: A fogadalmi templom első szentmiséje

Mint arról korábban írtunk, 1924-ben már teljesen elkészülhetett volna a szegedi Dóm, de a korai tél közbeszólt. A Szeged írása szerint 1924. november 20-án akkora fagy köszöntött be, hogy lehetetlenné vált az építkezés teljes körű folytatása, azonban az eredeti tervekről nem tettek le: a félkész templomban készülődtek az első szentmisére. A munkálatok pedig nem voltak hiábavalók, dr. Glattfelder Gyula megyéspüspök száz évvel ezelőtt szentelte fel ünnepi misével a fogadalmi templomot. Az alábbi cikk a Szeged 1924. december 28-i számában jelent meg

A fogadalmi templom első szentmiséje

A fogadalmi templom ideiglenesen befejezett kereszthajóját karácsony ünnepének első napján szentelte fel ünnepi misével dr. Glattfelder Gyula megyéspüspök. A kereszthajót hatalmas erőfeszítéssel tették az építési munkák vezetői alkalmassá arra, hogy az eredeti tervezés szerint Jézus születését ott ünnepelhesse meg a város katholikus társadalma, a túl korán beállt fagyos időjárás ugyanis megbénított minden építési munkát. A kereszthajó két, nyitott oldalát ideiglenes fallal választották el a templom befejezetlen főhajójától, a jobboldali ideiglenes fal mellett helyezték el a Szent Demeter-templomból leszerelt orgonát. Áthozták a régi templom több oltárát is. A megyéspüspök a misét a Back Bernát adományából építtetett főoltárnál mondta. 

Már jóval tíz óra előtt hatalmas tömeg gyűlt össze a templom ideiglenes oldalbejáratánál. A fogadalmi templom első miséjén a város egész társadalma jelen akart lenni. A templomban több mint ötezer ember helyezkedett el, de többezerre tehető azoknak a száma, akik nem fértek már el a templom belsejében és így a bejárat előtt várta az egyházi és világi méltóságok érkezését. 

Tízet kondított az öreg templom harangja, amikor megérkezett dr. Glattfelder Gyula megyéspüspök. A bejáratnál a szegedi papság élén Várhelyi József pápai prelátus fogadta a püspököt, aki püspöki díszben vonult be a templomba. Ebben a pillanatban rázendítették a König Péter vezénylete alatt egyesített dalárdák és zenekarok az Ecce sacerdos magnus kezdetű egyházi éneket. 

Amikor a püspök a kereszthajó főoltárához ért, megkezdődött a nagymise. Az ének- és zenekar König Péter hatalmas alkotását, a Fogadalmi misét adta elő. 

Ezután a püspök megtartotta költői szárnyalású szentbeszédét. Karácsony ünnepéről beszélt, a szeretet örök-ünnepéről, amely napon testté lőn az ige, megszületett Jézus, hogy megmutassa az Ember útját. Hittel, bizalommal kell kivárni a megpróbáltatások idejének a végét, átkozódás, zúgolódás nélkül. Szeged város lakossága a nagy árvíz idején, amikor kő kövön nem maradt, hanem mindent elborított, elpusztított a nekivadult szennyes áradat, nem átkozódott, nem zúgolódott a végzet csapásai ellen, hanem önkéntes fogadalmat tett, hogy felépíti ezt a hajlékot a Mindenható tiszteletére. Az elpusztult város lakossági fogadalmat tett, mert hitt a város föltámadásában, rendíthetetlen, erős hittel hitt benne. A magyar nép hisz a föltámadásban és valósággá válik minden bizonnyal a hite. 
A megyéspüspök ihletett beszédét áhítatos meghatódottsággal hallgatta végig a templom közönsége. A szentbeszéd után a püspök folytatta a nagymisét, amelynek befejeztével áldást osztva vonult ki a fölszentelt templomból.