Múltidéző: Akár másfél méteres víz állhatott volna a Széchenyi téren +videó

Az 1970-es év májusában, júniusában a Maros második árhulláma csaknem telibe találta a tiszai árhullámot. Ha az ár áttört volna a megerősített védvonalon, a Széchenyi téren másfél méteres víz állt volna. A tiszai árhullám szinte egyszerre érkezett a Maroson levonuló árhullámmal, a Tiszán így különösen magas vízállást eredményezett a két folyó áradása. 

Május 28-án a Tisza elérte az 1932-es, 9,23 méteres rekord szintjét és jó egy méterrel volt magasabb a Tisza, mint az 1879-es nagy árvíz idején mért 8,06 méternél. A folyó Szegednél június 2-án éjjeli 1 órakor tetőzött 961 centiméteren. 

A belvárosi védfalat homokzsákokból álló szorítógáttal erősítették meg, ne feledjük, ekkor még alacsonyabb volt a partfal és részben, a Stefániánál másképp is nézett ki.  A védműre várszerű homokzsák-erődítményt építettek. A Móra Ferenc múzeum előtti sétányon és a Klinikák előtt buzgárok jelentek meg, a könnyűbúvárok a 9-10 fokos vízben folyamatosan fóliázták az átfolyások alatti töltést. 

Az árvíz, az áldozatos védekezésnek köszönhetően megkímélte a nagyobb károktól a várost. Az akkori filmhíradó így számolt be a védekezés utolsó napjairól.

A filmet már csak azért is érdemes megnézni, mert ugyan a városra, a belvárosra rá lehet ismerni, de egészen más karaktere, és a víztől eltekintve is, más arca van a városnak, mint napjainkban.