Elhunyt Gyulay Endre

"2024. augusztus 3-án, szombaton, a szegedi Bálint Sándor Szeretetotthonban életének 94. évében szentségekkel megerősítve elhunyt Gyulay Endre nyugalmazott szeged-csanádi püspök. Temetéséről később történik intézkedés. Nyugodjék békében!"- írta közleményében a Szeged-Csanádi Egyházmegye

A rendszerváltozás idején vezette az egyházmegyét

Gyulay Endrének a rendszerváltozás idején és az annak következtében lezajló társadalmi, politikai és gazdasági átalakulások során, majd a folyamatosan változó körülmények között kellett vezetnie egyházmegyéjét. Ebben az időben a katolikus egyháznak újra meg kellett határoznia a közéletben elfoglalt pozícióját, amiben  oroszlánrészt vállalt.

Még a rendszerváltás előtt, 1988-ban a Szent István napi ünnepségeket szervezte meg Szegeden. 1989-től segítette a szerzetesek Szegedre történő visszatérését. A ferencesek az ő közreműködésével kapták vissza alsóvárosi kolostorukat és a Havas Boldogasszony templomot. Fontos feladatának tekintette a katolikus iskolai oktatás megindítását: a piaristák és a Kalocsai Iskolanővérek újra megnyitották középiskolájukat a városban, valamint újra megtelepedtek Szegeden a jezsuiták. Egyházmegyei fenntartású iskolákat is sikerült újraindítania Makón, Gyulán, Békéscsabán, Endrődön, Szentesen és Mezőtúron. Katolikus óvodákat is alapított az egyházmegye számos településén. 1989–1990-ben az Erdélybe irányuló európai segélyakció vezetője volt. Tevékenyen részt vett az 1991-es pápalátogatás előkészítésében is.

Püspöksége eredményei között – a teljesség igénye nélkül – említhetjük még az értelmi fogyatékosok otthonának létesítését a Kálvária sugárúton, Domaszék-Zöldfáson pedig az egyházmegyei lelkigyakorlatos központot. 1993-ban megszervezte a Szegedi Egyetemi Lelkészséget. 1994-ben Egyházmegyei Krízismegoldó Otthont hozott létre. Ugyanebben az évben nyílt meg a Szent Imre Egyetemi Kollégium a Londoni körúton. Püspöksége idején tizenhárom új templom épült az egyházmegyében, olyan helyeken, ahol addig nem volt, vagy a meglévő kápolna kicsinek bizonyult a hívek befogadására, így például Szeged-Szentmihályon is. Szorgalmazta a Dóm felújítását. 1995-ben megrendezte a Szeged-Csanádi egyházmegye nagy jelentőségű zsinatát, megalkotta annak pasztorációs tervét. 1993-tól a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia alelnöke és az egyházi ingatlanokat rendező kormánybizottság tagja lett. Kezdeményezte a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Igazságosabb és testvériesebb világot című országos körlevelének megalkotását és vezette az ezzel kapcsolatos vitát.

Ennek ellenére nemcsak egyházának papjai és hívei, de a közvélemény is széles körben elismerte munkásságát. 1993-ban a Délmagyarország napilap közvélemény-kutatása alapján az Év emberének választották, míg 2000-ben Szeged város díszpolgárává avatták, 2024-ben Pálfy Ferenc-díjjal tüntették ki.

Gyulay Endre mindig kötelességtudóan és alázattal folytatta hivatását. „Minden mögött ott van Isten kegyelme. Csodálatos rátekintetni, hogyan készítette és vezette az életemet” – fogalmazott tavalyi rubinmiséjén