Elhunyt Gyulay Endre
A nyugalmazott szeged-csanádi püspök 94 éves volt
"2024. augusztus 3-án, szombaton, a szegedi Bálint Sándor Szeretetotthonban életének 94. évében szentségekkel megerősítve elhunyt Gyulay Endre nyugalmazott szeged-csanádi püspök. Temetéséről később történik intézkedés. Nyugodjék békében!"- írta közleményében a Szeged-Csanádi Egyházmegye
A rendszerváltozás idején vezette az egyházmegyét
Gyulay Endrének a rendszerváltozás idején és az annak következtében lezajló társadalmi, politikai és gazdasági átalakulások során, majd a folyamatosan változó körülmények között kellett vezetnie egyházmegyéjét. Ebben az időben a katolikus egyháznak újra meg kellett határoznia a közéletben elfoglalt pozícióját, amiben oroszlánrészt vállalt.
Kiemelkedően eredményes szerepet játszott Szeged lelki megújulásában, valamint az egyházi tulajdonok rendezése terén országos szinten is, mely a keresztény, katolikus szellemiségű iskola- és szociális rendszer újjáépítését alapozta meg.
Még a rendszerváltás előtt, 1988-ban a Szent István napi ünnepségeket szervezte meg Szegeden. 1989-től segítette a szerzetesek Szegedre történő visszatérését. A ferencesek az ő közreműködésével kapták vissza alsóvárosi kolostorukat és a Havas Boldogasszony templomot. Fontos feladatának tekintette a katolikus iskolai oktatás megindítását: a piaristák és a Kalocsai Iskolanővérek újra megnyitották középiskolájukat a városban, valamint újra megtelepedtek Szegeden a jezsuiták. Egyházmegyei fenntartású iskolákat is sikerült újraindítania Makón, Gyulán, Békéscsabán, Endrődön, Szentesen és Mezőtúron. Katolikus óvodákat is alapított az egyházmegye számos településén. 1989–1990-ben az Erdélybe irányuló európai segélyakció vezetője volt. Tevékenyen részt vett az 1991-es pápalátogatás előkészítésében is.
Püspöksége eredményei között – a teljesség igénye nélkül – említhetjük még az értelmi fogyatékosok otthonának létesítését a Kálvária sugárúton, Domaszék-Zöldfáson pedig az egyházmegyei lelkigyakorlatos központot. 1993-ban megszervezte a Szegedi Egyetemi Lelkészséget. 1994-ben Egyházmegyei Krízismegoldó Otthont hozott létre. Ugyanebben az évben nyílt meg a Szent Imre Egyetemi Kollégium a Londoni körúton. Püspöksége idején tizenhárom új templom épült az egyházmegyében, olyan helyeken, ahol addig nem volt, vagy a meglévő kápolna kicsinek bizonyult a hívek befogadására, így például Szeged-Szentmihályon is. Szorgalmazta a Dóm felújítását. 1995-ben megrendezte a Szeged-Csanádi egyházmegye nagy jelentőségű zsinatát, megalkotta annak pasztorációs tervét. 1993-tól a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia alelnöke és az egyházi ingatlanokat rendező kormánybizottság tagja lett. Kezdeményezte a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Igazságosabb és testvériesebb világot című országos körlevelének megalkotását és vezette az ezzel kapcsolatos vitát.
Gyulay Endre, a Szeged-Csanádi Egyházmegye egykori főpásztora közismert alakja volt nemcsak a kortárs magyar katolicizmusnak, de a szegedi és a magyar közéletnek is. Markáns, határozott álláspontját az államszocializmus időszakában éppúgy, mint a rendszerváltozást követő években gyakran hallatta társadalmi és politikai kérdésekben. Érte is emiatt számos támadás a sajtóban és a politika világában egyaránt.
Ennek ellenére nemcsak egyházának papjai és hívei, de a közvélemény is széles körben elismerte munkásságát. 1993-ban a Délmagyarország napilap közvélemény-kutatása alapján az Év emberének választották, míg 2000-ben Szeged város díszpolgárává avatták, 2024-ben Pálfy Ferenc-díjjal tüntették ki.
Gyulay Endre mindig kötelességtudóan és alázattal folytatta hivatását. „Minden mögött ott van Isten kegyelme. Csodálatos rátekintetni, hogyan készítette és vezette az életemet” – fogalmazott tavalyi rubinmiséjén
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
