Városrészek: Belváros, avagy Palánk II. rész
Városrészek sorozatunk első részében írtunk arról, hogy Szeged több szigetből állt az első ezredforduló táján, amely legmagasabb hátságán alakult ki a Palánk városrész, amelyen a szegedi vár is felépült. Az előző részben részleteztük, hol is húzódott a városrész, amit ma lényegében belvárosnak nevezünk. Most pedig a terület gazdasági magját fejtjük ki.
A középkortól kezdődően virágzott Szegeden a kereskedelem, amelynek központja a Palánk volt. Az országos jelentőségű sókereskedelem mellett helyt kapott a hetipiac is, amely később bár Szeged több pontján is kialakult, de legősibb engedély rá a Palánkban volt, amely terület a legjelentősebb piacos hely is lett. Ott összpontosult a szárazföldi és víziforgalom évszázadokon át egészen a XX. századig. A vásárokra leginkább a Tiszán, továbbá a Maroson Makó felől érkező, megrakott vízi járművekkel érkező a kereskedők voltak, akik mellett a szegedi polgárok is árusították portékáikat.
Fotó: Fortepan / Magyar Földrajzi Múzeum / Erdélyi Mór cége.
Szeged legfőbb piacait a mai Roosevelt téren tartották, amelynek helyét a harmincas években parkosították. Később a tér közepére hatalmas medence került, amelybe 1966-ban szökőkutat építettek. Egészen 1950-ig itt volt a halpiac is, és a teret a nagy árvízig Hal térnek nevezték.
Ott közlekedett az alsótanyai madzagvasút is 1927-től 1975-ig: a keskeny vágányú kisvasút Pusztamérgesig 77,7 kilométert tett meg.
A kisvasút a várost kötötte össze az alsótanyai kapitányságokkal, ahol akkoriban 35 ezer ember élt a kiterjedt tanyavilágban és termelte a friss zöldséget, gyümölcsöt, tojást, baromfit a piacra, amelynek szegedi végállomása is a mai Roosevelt tér volt.
Búza piac, a mai Dugonics tér újabb gazdasági súlypontként jelent meg
A mai Dugonics tér helyén, az Eugenius árkán kívül foglal helyet a hatalmas kiterjedésű, szabálytalan alaprajzú Búzapiac, amelyet keleten a Sáncpart (ma Zrínyi utca) határol. A tér északon nagyjából, de cikcakkokban a mai Kelemen és Kölcsey utca vonalához igazodik. A Kölcsey és Kárász utca kereszteződése táján volt a Péterváradi kapu, mellette az Eugenius árkán átívelő híd. Ezen lehetett a vár és a városháza felől a Búzapiacra kijutni, amely nyugaton nagyjából a Dáni utcáig, délen pedig a Dugonics tér, illetőleg Jókai utca déli vonaláig terjedt.
Egyes munkák szerint a Búzapiac vizes esztendőkben egyúttal a rókusi lapályokon fölgyülemlő vadvizek közvetítésére, Tiszába vezetésére is szolgált.
