Városrészek: Szeged kialakulása
Szeged gazdag történelmi örökséggel rendelkezik, azonban arról kevésbé szokott szó esni, hogy önmagában a városrészek mekkora és milyen múltat birtokolnak. Ennek ismertetésére indítunk el egy hetente megjelenő sorozatot Szeged városrészeiről. Azonban mielőtt mélyebbre ásnánk magunkat, érdemes megemlékezni Szeged eredeti földrajzáról, amely alapjaiban határozta meg a későbbi városfejlődést. Továbbá érintőlegesen a város kialakulásáról.
Ma már egy szegedi számára is felismerhetetlen lenne az a táj, amely honfoglaló őseinket fogadta Szeged térségéhez érkezve. Akkoriban a tiszai ártérből több sziget emelkedett ki. Az eredeti domborzat hármas tagozású. A legmagasabb ártérből kiemelkedő hátság a mai belváros keleti része, amelyre később a vár és a Palánk is épült. Mintegy másfél kilométerre tőle délnyugatra húzódott egy másik hátság, amely a mai Alsóváros magja. A harmadik hátság ennél jóval tagoltabb volt, a Tisza vízszintjétől függően 6-7 sziget emelkedett ki a mai Felsőváros területén.
A terület földrajza ideális élőhelyet nyújtott a történelem folyamán számos népcsoportnak. A Tisza és a Maros nem csak védelmet és élelmet biztosított, de hajós kereskedelemre, szállításra is lehetőséget adott. A Szeged körül elterülő, legelőkben és vadakban bővelkedő síkságon pedig már a honfoglalásnál megvetették magukat a magyarok, amelyet számos régészeti lelet igazol.
Részint a szigetekre tagoltság, másrészt a különböző ártéri szigetek különböző adottságai miatt, több település alakult ki még a mai körtöltésen belül is, és ezek egységet még a középkor végére sem alkottak, még jogilag sem.
Egy 1713-as térképen is jól látszódik, mekkora hatással volt a város kinézetére, a városrészek kialakulására az egykori szigetes szerkezet:
Szeged neve
A szögediesen Szögednek mondott városnév írott forrásban először 1138-ban Cegedi alakban tűnik fel, majd 1183-ban Siggedin formában. A hódoltság alatt már jóval ismerősebb változatokban emlegetik a várost: Nagyszeged, Mezőszeged, Mezőnagyszeged, Mezőnagyszöged, Végszeged, Végszöged, Vígszöged.
Az elnevezés eredetére két fő elmélet van, de számos teória született már.
Egy embör egy szöget leszúrt, ez lösz a város közepe
- vélekedtek még a helybéliek a 20. század elején a város nevének eredetéről. Ezzel ellentétben, bár a legtöbb kutató szintén a szeg/szög szóból eredezteti a város nevét, csak éppen teljesen más értelemben.
A vezető elképzelés, hogy a Tisza és a Maros összefolyása következtében keletkezett szeg/szög szóból, illetve a hajdan főnevet alkotó ed ragból jött létre a Szeged szavunk.
A másik fő elképzelés a város egykori földrajzát veszi alapul, miszerint a sziget szóból származik Szeged elnevezése - amely egyébként etimológiailag összefügg a szög hajlatot, éket, sarkot jelölő szavunkkal.
Egy azonos azonban az összes elméletben: a Szeged szót csakis a magyar nyelvből lehet levezetni.
