Szegedi tudósok: dr. Benedek László a "fűszerpaprika papája"

November 18-án, szombaton egy új cikksorozat indult el oldalunkon, ahol bemutatjuk szegedi kötődésű, a tudomány valamely ágával foglalkozó személyeket. A sorozat első részében dr. Rosztóczy István egyetemi docens, az orvostudomány kandidátusa életét és munkásságát mutattuk be. A sorozat második részében dr. Benedek László biokémikus, magyar vegyész, paprikanemesítő, a mezőgazdasági tudományok kandidátus életét és munkásságát mutatjuk be.

Élete

Benedek László 1901. május 16-án született Szegeden Benedek Imre szíjgyártó mester és Fagler Teréz Róza elsőszülött gyermekeként. A Budapesti Műegyetemen és a Szegedi Tudományegyetemen végezte tanulmányait, 1927-ben vegyész doktori oklevelet szerzett. 1927-től a szegedi Vegykísérleti és Paprikakísérleti Állomáson dolgozott, 1940-től fővegyész, 1945-től kísérletügyi igazgató 1946-tól az Országos Kémiai Intézet igazgatója volt. 1949-ben bízták meg a szegedi Paprikakísérleti Intézet szervezésével és vezetésével, amely később beolvadt a Délalföldi Mezőgazdasági Kutató Intézetbe. 1964. december 31-én nyugdíjba vonult, azonban továbbra is működött a szakértőként halála napjáig.

Hosszas betegség után 1977. október 3-án elhunyt dr. Benedek László a magyar fűszerpaprika világszerte legismertebb szakértője.

Munkássága

A fűszerpaprika vizsgálati és minősítő módszereinek fejlesztésével, beltartalmi tulajdonságaival, valamint fajtanemesítéssel foglalkozott. Rutinvizsgálatokra alkalmas, egyszerű, gyors és megbízható módszereket dolgozott ki, amelyet a minősítés, a nemesítés és a feldolgozó ipar egyaránt használ. Festéktartalom-vizsgálati módszerét nemzetközileg is elismerték és használják. Foglalkozott a fűszerpaprika festékeivel, festéktartalmának növekedésével az utóérlelés során, a cukortartalmával, vitaminféleségeivel, illóolaj-tartalmával és a kristályos kapszaicin előállításával.

Kinemesítette a szegedi F0 3 elnevezésű csípős fűszerpaprika-fajtát. A bel- és külföldi folyóiratokban 38 tudományos közleménye jelent meg. Munkáját nemzetközileg is elismerték „a fűszerpaprika papájának” nevezték.

Főbb munkái

• Új chalkon és cumaranon vegyületekről. Egy. doktori értek. (Bp., 1926)
• Őrölt fahéjak színe és illóolajtartalma. – Griebel illóolaj meghatározása fűszerekben. – A gyümölcsízek mikroszkópos vizsgálata. Taxner Károllyal. (Kísérletügyi Közlemények, 1930)
• Az ánizs kémiai és mikroszkópiai vizsgálata. (Kísérletügyi Közlemények, 1933)
• A tyúktojás sárgájának festése paprikaetetés útján. (Kísérletügyi Közlemények, 1937)
• A helyes és hiteles mintavételről. (Szeged, 1937)
• A paprikaőrlemények nyersrosttartalmáról. Richter Margittal. (Kísérletügyi Közlemények, 1943)
• Hamisított élelmiszerek lefoglalása, elkobzása és megsemmisítése. (Bp., 1944)
• A konyhasó C-vitamint védő hatása. Jámbor Bélával. (Agrártudomány, 1949)
• Különböző konzerválási módok hatása az étkezési paprika C-vitamin tartalmára. (Mezőgazdaság és Ipar, 1949)
• A paprikaőrlemények szín- és ízhibájáról. (Élelmezési Ipar, 1952)
• A kapszaicin-tartalom meghatározása fotometriás úton. (Élelmezési Ipar, 1953)
• A paprika. Monográfia. Mándy Györggyel, Obermayer Ernővel. (Bp., 1955)
• Kutatási eredmények a fűszerpaprika színezőképessége terén. Kand. értek. (Szeged, 1956)
• A fűszerpaprika festéktartalmának meghatározása. (Növénytermelés, 1957)
• Kutatási eredmények a fűszerpaprika színezőképessége terén. (MTA Agrártudományi Osztályának Közleményei, 1958)
• A fűszerpaprika utóérleléséről. (Kísérletügyi Közlemények, 1959)
• Szeged. Többekkel. (Bp., 1962)
• A fűszerpaprika utóérlelésének újabb módozatai. Mészáros Lajosnéval, Tasnádi Józsefnével. (Szeged, 1964)
• A fűszerpaprika belső értéktartalma. (Szeged, 1964)
• Carotenoid Synthesis in Seasoning Paprika. (Acta Alimentaria, 1972)