2016-ban kezdődött a Cserepes sori piac kálváriája, amikor drasztikusan emelték a bérleti díjakat. Az akkor még Botkával egy pártban politizáló Rácz Attila, a piac ügyvezetőjének döntése ellen petíciót is indítottak a szegediek, amelyet több mint hétezren írtak alá. A szocialista városvezetés nem foglalkozott vele, közel olyan magasra emelték a bérleti díjakat, amennyiért már belvárosi üzletet is lehetett volna bérelni. Ráadásul a pénzükért semmit sem kaptak, a belvárosi komfortos helyiségekkel ellentétben, csak egy szimpla területet.
Az emelés óta csaknem hatvan árus hagyta ott a piacot, hiszen a pénzükért cserébe még a havat sem takarítják el, a szemétszedésről már nem is beszélve
- panaszolta még 2019-ben egy piacos. Azt is elmondta, korábban kértek részletfizetési kérelmet, azonban ebben nem volt partner az igazgató, ráadásul az évekkel ezelőtt félmillió forintért eladott pavilonjukat sem fizette még ki az üzemeltető.
Több piacos már ekkor, 2019. áprilisában jelezte, nem fenntartható a jelenlegi helyzet és szintén ugyanekkor, a piacosok már hallották annak a hírét, hogy az önkormányzat lakóparkot szeretne létesíteni a piac helyén.
A drasztikus áremelés hatására bár rengeteg piacos távozott, 2020. júniusában mondvacsinált okokkal kezdték kirakni a kereskedőket. Az önkormányzati cég mérőszalaggal kezdte méregetni, hány centivel lógnak túl a kirakott áruk a kijelölt helyeken - amivel egyébként senkit sem zavartak. Amely kereskedőnél pedig megállapították, hogy túlnyúlt, attól nem pénzt kértek, hanem kirakták a piacról. A piacosok erről is próbáltak tárgyalni, de süket fülekre találtak.
Emellett az üzemeltető a tárolókat sem javíttatta, több kereskedő termékei eláztak a rossz bódék miatt. Miután a cég nem volt hajlandó intézkedni, 6 piacos átpakolt olyan tárolóba, amely nem ázik be. A vége itt is tárgyalás helyett a bérleti jog megszüntetése lett.
Kilenc, tárgyalni próbáló kereskedőt lelakatolt bódék és biztonsági őrök várták a fentebbiek miatt. Német Ferenc akkori kalkulációi szerint az üzletek bezárásával a piac havi szinten 650-700 ezer forintos veszteséget könyvelhetett el,
ami évi 8 milliós bevételkiesést jelentett.
A kettős mérce használatáról, szintén még 2020-ban Német Ferenc beszélt. Felhívta a figyelmet arra, hogy Rácz Attila, a Cserepes sori piac igazgatója a Mars téri piacon igazgatóhelyettesként tevékenykedik és ott a korlátozások idején nem volt szükséges bezárni a piacot, míg a Cserepes soron igen. A képviselő szerint mivel a Cserepes sori sokkal nagyobb területű piac, ráadásul kevesebb látogatóval üzemel, így létszámkorlátozással és maszkviseléssel ugyanúgy működhetett volna a járvány csúcspontján is, mint a Mars téri vásártér.
Az egykor nyereséges, Szeged számára évi 13-17 millió nyereséget termelő céget sikerült lezülleszteni, így a veszteséges működésre hivatkozva Botka már nyíltan beszélt 2020 végén a piac végleges bezárásáról - persze még ekkor is tagadták azt, hogy lakóparkot szeretnének építeni a területre, miközben az árusokhoz már 2019 elején eljutott az információ. Végül a koronavírus okozta veszélyhelyzet miatt nem tudták törvényesen megszüntetni a maradék kereskedő bérleti jogát, de ami késett, nem múlt. 2021-ben végleg bezárták a helyszínt.
2016-hoz hasonlóan 2021-ben is indult petíció a Cserepes megmentéséért, több demonstráció is történt, amelyről a városvezetés nem vett tudomást. Végül már a városháza elé is tüntetést szerveztek, amikor Botka a kis bejáraton sunnyogott be, nem mert a tüntetők elé kiállni, vagy csak egyszerűen ott elmenni, hiába volt rendőri biztosítás és lezárás.
Ezzel Botka László 250 szegedi munkahelyét, megélhetését szüntette meg.
Sokáig ment a huzavona, mikor és hova is költöztetik a Cserepes sori piacot, amely végül inkább csak egy kommunikációs csel lett, hogy a szegedieket megnyugtassa a polgármester. A megnyitása is csúszott, az amúgy is alkalmatlan helyszínnek.
A préri szélére kivezényelt árusokból nem csoda, hogy mára nem maradt senki. Az egykoron híres és népszerű Cserepes sori piacot sikerült olyanformán legyalázni, hogy a szegediek kaptak egy kecske szaros, tyúkokkal és kakasokkal teli placcot, ahol időnként birkák legelik a megnőtt füvet. Ilyenre számos példa volt. Elfáradtak az árusok és vevők egyaránt. A megközelítés és az infrastruktúra egyenlő a nullával, úgyhogy gyakorlatilag a mai napra 10-12 fő ha árul azon a piacon, de ők sem sokáig
- nyilatkozta lapunknak egy kereskedő.
2021-ben bukott ki, hogy vissza kell fizetnie a Cserepes Sori Piac Kft.-nek azt az uniós támogatást, amit korábban a piros pavilonsor megépítésére kapott. Ez a kamatokkal együtt csaknem 16 millió forint.
A piacot üzemeltető cég még 2014-ben kötött támogatási szerződést a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt.-vel a piros pavilonsor megépítésére. A piac csaknem 14 millió 609 ezer forintot kapott, erre jön rá nagyjából 870 ezer forint kamat.
Mint arról beszámoltunk, a legutóbbi közgyűlésen hivatalosan is eldőlt a Cserepes sori egykori piac területének sorsa. Kovács Tamás gazdasági alpolgármester előterjesztéséből kiderült, hogy a felszabadult területen lakóparkot építenének. A területet már korábban eladta a városvezetés, amelyről nem igazán beszélnek.
A Földhivatal online rendszerén található adatok alapján a Cserepes sor 2. és a Szabadkai út 1/a területnek is 1/1-es tulajdonosa a Cserepes Sori Piac Kft. Az viszont a dokumentumból nem derült ki, hogy ki lett a cég új gazdája, valamint az önkormányzat sem kommunikálta azt. Az Igazságügyi Minisztérium oldalán elérhető, a Cserepes Sori Piac Kft. által készített 2021-es éves beszámolóból derült ki, hogy az 1989-ben alapított cégben tag a villamosenergia-termeléssel foglalkozó Ősze Solar Bau Kft.
Annak idején elmondtuk, hogy az önkormányzat vezetésének célja, hogy levágja az aranytojást tojó tyúkot, vagyis csődbe vigye a gazdaságilag sikeres, a városnak hasznot termelő Cserepes sori Piac Kft.-t és megszüntesse a szegények, kispénzűek piacát, veszélybe sodorva ezzel sok tucat kiskereskedő megélhetését is
- nyilatkozta lapunknak Haág Zalán képviselő. Hozzátette, a cél már akkor látszott, azóta beigazolódott: az értékes önkormányzati területet magánbefektető kezére játszották át.
Azt is jól sejtettük, hogy utólag módosítják a terület hasznosítására vonatkozó rendeletet, hogy egy zsúfolt, de a befektetőt kétségkívül zsíros haszonnal kecsegtető lakóparkot építsenek fel – függetlenül attól, mennyire lesz élhető a városrész, mennyire bénítja meg a közlekedést, milyen környezetterheléssel, környezetszennyezéssel jár.
Kiemelte, ahogy azt az elmúlt húsz évben sokszor megtapasztalhattuk, a közérdek és a közvagyon védelme helyett a privát befektetők minél magasabb profitja érdekében hoz a baloldal rendszeresen közgyűlési döntéseket, módosít rendeleteket. Ehhez asszisztál az összes baloldali párt, s persze a végén valakik mindig jól járnak.
Kis beruházás, kis boríték, nagy beruházás, nagy boríték.
Felhívta arra is a figyelmet, a Momentum nem tiltakozott és aláírást sem gyűjtött, hogy miért nem park vagy erdő létesül az eredetileg önkormányzati tulajdonú területen. Nem számítottak a zöld szempontok – azok álságos módon csak a nem önkormányzati területen megvalósuló iskolaépítésnél kerülnek elő.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.