Milanovic: “nem félek a határzártól”

Pénteken 4897 embert fogtak el tiltott határátlépés miatt - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Szolgálata szombaton a police.hu oldalon. Így idén már több mint 300 ezer illegális migránssal szemben intézkedtek a hatóságok.

Friss hírek és fotók a migrációs válságról folyamatosan, percről percre itt a SZEGEDma.hu-n!

ÉLŐ KÖZVETÍTÉS:

19.47: Milanovic: "nem félek a határzártól"

"Nem félek a magyar határzártól" - jelentette ki

Zoran Milanovic

horvát miniszterelnök szombaton újságíróknak nyilatkozva Dubrovnikban. A kormányfő szerint függetlenül attól, hogy a horvát-magyar határon a kerítés már vasárnapra elkészül, a migránsok "a fogaikkal fogják szétrágni a szögesdrótot". Hozzátette: már két hete hallgatják, hogy drótkerítés épül. "Ez nem kerítés, ez szögesdrót" - jelentette ki. A problémát Törökországban és Görögországban kell megoldani - hangsúlyozta. "Egyesek Magyarországon arról beszélnek, hogy katonaságot küldenek a határra, oda ahol az ország Horvátországgal és Szerbiával határos, de küldjenek inkább hajókat Görögországba" - mondta. Arra az újságírói kérdésre, hogy mit szól

Orbán Viktor

magyar miniszterelnök kijelentéséhez, miszerint "a horvát kormányfőre a Szocialista Internacionálé megbízottjaként kell tekinteni, akinek az a dolga, hogy támadja Magyarországot", továbbá hogy "amiket a horvát miniszterelnök mond, mi nem tekintjük a horvát emberek véleményének" Milanovic azt válaszolta: "Orbán Viktort elfogadják Magyarországon, de nem fogadják el Európában és főleg nem az Európai Tanácsban". A horvát kormányfő kijelentette: nem személyeskedésről van szó, de arra, amit a magyar miniszterelnök mond, neki emberileg és politikailag is reagálnia kell. "Én hitelesebb vagyok nála, mert én egész életemben a balközép értékrendet képviseltem, míg ő radikális kommunistából, radikális antiliberálissá vált" - mondta. Milanovic úgy vélekedett: ha a magyarok le is zárják a zöldhatárt, az nem állítja meg a migránsokat. "Ezek az emberek a fogaikkal fogják szétrágni a szögesdrótot, a magyaroknak pedig lőniük kell rájuk" - fogalmazott a horvát kormányfő. Orbán Viktor nem ellensége Horvátországnak - hangsúlyozta Zoran Milanovic. Kifejtette: tudja, hogy egyesek azt szeretnék, a magyar kormányfő ő módszereit Horvátországban is alkalmazzák, de ez "nem fog megtörténni" - mondta.

19.12: Nemzetközi rendőri akció kezdődött Dél-Szerbiában az embercsempészek kiszűrésére

Nemzetközi rendőri akció kezdődött Dél-Szerbiában az embercsempészek kiszűrésére hat ország és az európai uniós országok rendőri együttműködési szervezete, az Europol közreműködésével - hangzott el az M1 aktuális csatornán szombaton. A tudósítás szerint a szerb-macedón határon zajló átfogó rendőri akcióban Albánia, Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Montenegró és Szlovénia vesz részt. Az ellenőrzés célja, hogy kiszűrje az embercsempészeket, akik a migránsokat regisztráció nélkül szállítják tovább Presevóból - tette hozzá. A beszámoló szerint a befogadó központban 24 óra alatt mintegy kétezer bevándorlót tudnak regisztrálni, ennél azonban többen, körülbelül háromezren érkeznek naponta a határon át, emiatt a migránsok feltorlódtak. A presevói befogadó központ felé vezető úton mintegy másfél kilométeren 4-5 ezer migráns várakozott szombaton - számolt be róla a tudósító. Hozzátette, tolakodások fordultak elő a bevándorlók között, a rendőrség munkáját azonban a csendőrség is segíti.

19.05: Bulgáriában felére csökkent az illegális bevándorlók száma a kerítés hatására

A bolgár-török határon megépített kerítés hatására felére csökkent az illegális határátlépők száma - hangzott el az M1 aktuális csatornán szombaton. A M1 tudósítója, aki a bolgár-török határon fekvő Lesevo térségéből jelentkezett be telefonon, elmondta: 2013-ban még 11 ezer bevándorló kelt át illegálisan a szerb-török határon, a következő évre azonban hatezerre csökkent a számuk, köszönhetően a 33 kilométer hosszan megépült, három méter magas szögesdrót kerítésnek. A bolgár kormány nemrég döntött a kerítés meghosszabbításáról, mivel év eleje óta mintegy 17 ezer nem regisztrált migránst tartóztattak fel Bulgária határain, valamint az ország belsejében.

16.01: Gördülékeny a migránsok elszállítása Zákányból és Magyarbólyból

Gördülékenyen, feszültség nélkül halad a migránsok elszállítása Zákányból és Magyarbólyból - hangzott el az M1 aktuális csatornán szombaton. A Zákányból jelentkező tudósító elmondta, szombat délutánig három migránsokkal teli vonat érkezett a horvátországi Botovoba, onnan rendőri irányítással a zöldhatáron át gyalog jöttek a bevándorlók Zákányba, ahonnan vonattal szállítják el őket Hegyeshalomba. Beremendről mintegy ötszáz bevándorló érkezett buszokkal Magyarbólyba szombat délután, ahol rendőri irányítással szintén vonatra szállnak - mondta a helyszínen az M1 tudósítója. Hozzátette, a segélyszervezetek élelmiszert osztanak az érkezőknek a vasútállomáson.

15.58: Ismét ellenőrzik az autósokat az osztrák hatóságok Hegyeshalomnál

Ismét ellenőrzik az autósokat az osztrák hatóságok a hegyeshalom-nickelsdorfi határátkelési pontnál, az M1-es autópályán emiatt torlódás alakult ki - hangzott el az M1 aktuális csatornán szombat délután. A tudósítás szerint a személyautókat és a furgonokat is ellenőrzik, utóbbiakat félreállítják és a rakterüket is átvizsgálják. A beszámolóból kiderült, hogy 3-4 hete nem volt ilyen szigorú határellenőrzés, az utóbbi időben csak szúrópróbaszerűen igazoltattak. Alig negyed óra alatt több kilométeres torlódás alakult ki az autópálya Ausztria felé vezető oldalán - ismertették.

14.39: Szakértők: a jelenlegi európai szabályozás nem tudja kezelni a problémát

A jelenlegi európai uniós szabályozás nem képes kezelni az Európát terhelő illegális migrációs nyomást - szögezték le szakértők Szentendrén szombaton a magyar tartalékosok napján tartott biztonságpolitikai előadáson.

Orbán Balázs

, a Migrációkutató Intézet főigazgatója felidézte: a második világháború előtt Európa egy túlnépesedett kontinens volt, így migráció szempontjából kibocsátónak számított. Aztán viszont "új helyzetben találta magát", s egy befogadó hely lett. Az 1990-es évektől folyamatosan érkeztek az Európai Unióba az emberek, a bevándorlás egy állandó jelenség lett, az elmúlt másfél évben viszont megsokszorozódott a kontinensre érkezők száma - emelte ki a szakértő, aki szerint a jelenlegi uniós szabályok nemhogy csillapítanák, hanem katalizálják a menekülthullámot. Szerinte az Európai Uniónak arra kellene törekednie, hogy az emberek ne induljanak el Európa felé. Ezt az alapelvet viszont mostanáig sok európai vezető tagadta, a legutóbbi uniós csúcson ismerték csak el a baloldali, liberális politikusok, hogy az ilyen mértékű és intenzitású migrációs hullám nem jó - jelentette ki. Ugyanakkor továbbra is vannak még erős filozófiai különbségek a vezetők között - tette hozzá. Mint mondta: a magyar kormány az ausztráliai modellt követné. Ennek lényege, hogy aki még a kontinensen kívülről a legális csatornákon keresztül igényli a menekültstátuszt, az megkapja. Aki viszont illegálisan lép Ausztrália területére, az örökre elveszíti azt a lehetőséget, hogy legális menekültstátuszt kapjon. Orbán Balázs elmondta: Európa esetében ezt segítené az úgynevezett hot-spot-féle kérelmezőhelyek létesítése, például Törökországban. Így az unión kívül indulhatna el a menedékjogi eljárás. Ha viszont valaki illegálisan elindul és belép Európába, akkor nem kaphat menekültstátuszt - összegezte a szakértő, megjegyezve: a V4-es országok, s a kelet-közép-európai országok is úgy vélik, csak így lehetne kezelni az Európát terhelő migrációs nyomást. Egy nemzetállam nem tudja megoldani a helyzetet, de a közös európai megoldásra várva sem lehetünk tétlenek - mondta a migrációs szakértő, hozzátéve: addig saját határszakaszunkon kezelni kell a helyzetet. Ezzel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy a magyar kormány által hozott intézkedések nyomán a szerb-magyar határszakaszon mostanra nagyjából normalizálódtak a viszonyok. Ugyanakkor elterelődött a hullám, ezért szükséges a magyar-horvát határon is hasonló intézkedéseket tenni - mondta Orbán Balázs.

Angyal Ágnes

, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója szerint az Európai Unió az egyik, ha nem a legnagyobb válságát éli most meg. Azt viszont, hogy miért ilyen későn reagált az EU, azt senki sem tudja - jegyezte meg. 2011-ben elindult az "arab tavasz" a Közel-Keleten több államban forradalmak, polgárháborúk alakultak ki. Ezekről a területekről 2013-ban kezdtek elindulni az emberek, először a szomszédos országokba. Mostanra viszont Jordániában, Egyiptomban és Törökországban is megteltek a befogadó állomások, ezért továbbindultak Európa felé - magyarázta. Az Európai Unió csak akkor kezdett el foglalkozni a helyzettel, amikor Olaszország "megkongatta a vészharangot", miután 2015 áprilisában bekövetkezett a migráció történetének legnagyobb katasztrófája: elsüllyedt egy migránsokat szállító hajó, s több mint 800-an vesztették életüket. A kutató szerint az EU nagyon lassan reagált a kérdésre. Javaslatok vannak, de konkrét mozgás, gyors cselekvés nincs. Ugyanakkor Magyarország gyorsan lépett - hangsúlyozta Angyal Ágnes, kifejtve: a magyar határzár ötlete, kivitelezése gyorsan zajlott. A szakértő felhívta a figyelmet arra is, hogy a magyar határon - betartva az uniós előírásokat és szabályokat - regisztrálják az embereket. Görögország pedig - bár nemcsak az EU-nak, hanem a schengeni övezetnek is tagja - egyszerűen átengedi a migránsokat. Ennek kapcsán elmondta: az uniónak nincs arra vonatkozó szabályozása, hatékony eszköze arra, hogy szankcionálja azokat az államokat, akik nem tartják be a szabályokat, s regisztráció nélkül átengedik az embereket. Angyal Ágnes azt mondta: az EU jelenlegi menekültügyi szabályozását nagyon alaposan át kell gondolni, mert az elmúlt félév tapasztalatai alapján az látható, hogy az "nem működik". Mindezek mellett a kutató szerint számos kérdés van még, amelyekre egyelőre nincsenek válaszok. Senki nem tudja megjósolni, hogy mennyien jönnek még. Angyal Ágnes emellett a kvótarendszer működőképességét is kérdésesnek véli. A szakértő felvetette: foglalkozni kell azzal, ha be is fogadjuk, letelepítjük a bevándorlókat, hogyan integráljuk őket a társadalomba.

09.31: Az Emmi uniós támogatást kért a kísérő nélküli kiskorúak elhelyezésére

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) 3,6 millió eurós támogatásra nyújtott be igényt az Európai Unióhoz a kísérő nélküli kiskorúak megfelelő színvonalú elhelyezése és ellátása érdekében; a pályázat keretében további 144 állami férőhelyet lehet létrehozni - tájékoztatta a minisztérium szombaton az MTI-t. A közleményben felidézték, hogy az elmúlt időszak számos intézkedésének köszönhetően a magyar gyermekvédelem felkészült a kísérő nélkül érkező külföldi gyermekek fogadására és ellátására. A kormány eddig hazai forrásból mindent megtett annak érdekében, hogy a kiskorúak a lehető leggyorsabban megfelelő ellátásban részesüljenek. Hangsúlyozzák: a kormány elkötelezett amellett, hogy a kísérő nélkül érkező kiszolgáltatott gyermekeknek megadja a biztonságot és mindent megtesz azért, hogy ne sérüljenek érdekeik, éppen ezért nem bevándorlóként, hanem mindenekelőtt gyermekként tekint rájuk. A kormány mindent elkövet annak érdekében, hogy valamennyi tartósan Magyarországon élő gyermek a korának és szükségleteinek megfelelő ellátást kapjon. Magyarország várhatóan 200 millió eurót költ a migránshelyzet kezelésére az adófizetők pénzéből idén, miközben az Európai Unió erre a célra csupán 7 millió euró támogatást nyújtott Magyarországnak - tették hozzá a közleményben.

07.28: Idén már 300 ezernél több migránssal szemben intézkedtek

Szerdán az illegális határátlépők száma meghaladta a 4200-at, csütörtökön pedig a 3600-at.

Csiszér-Kovács Viktória

, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője pénteken azt közölte, januártól csütörtök éjfélig a hatóságok 295 ezer 262 illegális migránssal szemben intézkedtek. Számuk pénteken 300 159-re emelkedett.

07.22: Bakondi György: szeptember 15-e óta több mint 90 ezer migráns lépett át a horvát határszakaszon

Szeptember 15-e óta több mint 90 ezer migráns lépte át a horvát határszakaszt - mondta

Bakondi György

, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 aktuális csatornán péntek este. Látszik, hogy gyorsult a migránsok mozgása, most öt-hat nap alatt érnek a magyar határra, feltételezhető, hogy embercsempész szervezetek segítik őket - közölte Bakondi György. Hozzátette: ha a migránsok nem is, az embercsempészek nagy valószínűséggel tisztában vannak a változó jogi helyzettel, és szervező, koordináló tevékenységük gyorsan igazodik a körülményekhez.