Bőséges a karácsonyi halkínálat, az év utolsó hónapjában nagy mennyiségű és jó minőségű hal kerül piacra - tájékoztatta a Magyar Haltermelők és Halászati Vízterület-hasznosítók Szövetségének (Mahal) elnöke csütörtökön az MTI-t.
Németh István
, aki egyben Tógazda Halászati Zrt. elnök-vezérigazgatója, elmondta: idén kedvezőek voltak a haltermelés feltételei, meleg volt nyár és a bőséges a csapadék. A magyar haltermés az idén eléri 22-24 ezer tonnát, hasonlóan a múlt évihez. A termés 15 százaléka megy exportra az MTI korábbi információja szerint. A termelők a haltermés 40-45 százalékát decemberben tudják értékesíteni, így karácsony előtt nagy mennyiségű hal áll rendelkezésre: ponty, harcsa, süllő, kárászok, busa. Tengeri halakból is bőséges a kínálat, a piacokon és az üzletekben a lazactól a tengeri süllőig számos halfaj megtalálható - ismertette Németh István. Elmondása szerint az árak az elmúlt évhez képest nem változtak számottevően: a ponty kilogrammonkénti ára ezer forint alatt van, a szálkamentes harcsa ára pedig 2500-3000 forint között alakul. A magyar süllővel szinte azonos áron - 4-5 ezer forintért - kínálják a fagyasztás nélküli, friss tengeri halakat, amelyek közül a legnépszerűbb az aranydurbincs, a vörösmárna, és a vörös tonhal. A halkínálat konyhakész termékekkel is kiegészül. A tapasztalatok azt mutatják, hogy városlakók többnyire a félkész termékeket - halszeleteket, halfiléket - választják, míg a falvakban élők inkább élőhalat vásárolnak, és a tradíciók szerint otthon dolgozzák fel a pontyot, a busát - jegyezte meg Németh István. Szólt arról, hogy részben a kínálat bővülésének, részben pedig a halfogyasztás ösztönzésének köszönhetően, illetve a fiataloknál tapasztalható szemléletváltozás eredményeként folyamatosan nő a hazai halfogyasztás. Az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott az egy főre jutó átlagfogyasztás, a tavalyi év 6,3 kilogramm 1 kilogrammal haladta meg a 2014. évit. Ugyanakkor az uniós országokban 24 kilogramm az évi halfogyasztás, a világátlag pedig 19 kilogramm - hívta fel a figyelmet a Mahal elnöke. Kiemelte: a halászati érdekvédelmi szervezetek a kormánnyal közösen azon dolgoznak, hogy a hal áfáját - a sertés- és a baromfiárakhoz hasonlóan - 5 százalékra tudják csökkenteni, az alacsonyabb árakkal is ösztönözni próbálják a halfogyasztást. Az elnök-vezérigazgató beszélt arról is, hogy a hazai haltermelés közel tizedét adó Tógazda Halászati Zrt. a megtermelt étkezési hal 40-45 százalékát a környező uniós országokban - Lengyelországban, Romániában, Ausztriában - tudja értékesíteni. Beszámolt arról is, hogy a Gazdaságfejlesztési Operatív Program pályázatán a Szegedfish Kft.-vel közösen közel 200 millió forint uniós és hazai támogatást nyertek el a haltermelési technológia fejlesztésére. Az innovációs pályázat lehetőséget ad arra, hogy a kisebb halastavakban, keltetőházakban tudományos kutatást, kísérleteket végeznek: az új technológiával a ragadozó halak - a süllő, csuka és a harcsa - arányát tudják növelni. A teljes egészében magyar tulajdonú Tógazda Halászati Zrt. 2,1 ezer hektáron, az ország 9 megyéjében közel 80 épített halastóban folytat halgazdálkodást. Az árbevétele 2015-ben csaknem 1 milliárd forint volt, a nyereség pedig 40 millió forint. 2016-ban hasonló bevételre és 3-5 százalék közötti árbevételarányos eredményre számítanak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.