A növények is stresszelnek

A szárazság a klímaváltozás egyik legsúlyosabb következménye, amely károsan hat a növénytermesztésre is. A növénynemesítők kiemelt célja ezért olyan fajták létrehozása, amelyek képesek elviselni a meleg, csapadékmentes időjárást is. Egy fiatal magyar kutató szárazság okozta stressz tűrési kísérlete megoldást nyújthat a termelők számára, mivel 3 burgonyafajta esetében is kiemelkedő stressz toleranciát igazolt.

A klímaváltozás miatt egyre gyakoribb hirtelen jövő, nagy erejű viharok, az áradásszerű esőzések és a hosszú, aszályos időszakok nem csak az embereket, de a növényeket is megviselik. Ezek közül a szárazság az egyik legjelentősebb stressz, mivel az élőlények teljes életműködését befolyásolja: káros hatása a növény fejlődésében, növekedésében, a terméshozamban és annak minőségében egyaránt megmutatkozik. Éppen ezért a nemesítők kiemelt célja egyre inkább az, hogy olyan növényfajtákat hozzanak létre, amelyek képesek tolerálni a tartósan aszályos, meleg, csapadékmentes időszakokat. Erre keres megoldást egy fiatal magyar kutató, aki laboratóriumi körülmények között vizsgálja 10 különböző burgonyanemesítési klón szárazság okozta stressz tűrését. „A növények stressz tűrési képességét meghatározó nedvkeringési képesség (ozmoreguláció) egy sejtszinten megnyilvánuló folyamat, ezért a különböző genotípusok ilyen jellegű tulajdonsága laboratóriumi körülmények között is tesztelhető. Kutatásunk alátámasztja, hogy igen nagy eltérések lehetnek az egyes burgonyafajták között az ozmotikus-stressztűrés tekintetében. A vizsgálatunk során ugyanis laboratóriumi körülmények között a 10-ből 3 burgonyafajta esetében igazoltunk kiemelkedő ozmotikus-stressztoleranciát” – mondta el

Hanász Alexandra

, aki kutatómunkájával elnyerte a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat TDK kategóriájának harmadik helyét. „Ez az eredmény hasznos információt szolgáltat a nemesítési fajták későbbi szelekciójához és további szántóföldi tesztelések alapját képezhetik. A vizsgálatok folytatásával így a magyarországi ökológiai viszonyoknak legmegfelelőbb fajták hozhatók létre, illetve választhatók ki, ami a magyar termesztők piaci versenyben maradási feltételeinek javítását és az ágazat fellendítését segítheti a jövőben” – tette hozzá Hanász Alexandra.

A kísérletről

A kísérleteket négyhetes befőttesüvegekben levő hajtástenyészetekről indították, Murashige-Skoog (MS) alapú burgonyaszaporító táptalajt használtak, amelyet különböző típusú és koncentrációjú ozmotikummal egészítettek ki. Az ozmotikus stressz előidézéséhez D-Mannitot és kétféle molekulatömegű polietilén-glikolt (PEG600, M=600; illetve PEG6000, M=6000) alkalmaztak. A burgonya hajtástenyészeteket 4 hétig nevelték ezeken a táptalajokon, ezt követően a klónok morfológiai tulajdonságai közül a hajtáshosszt, a gyökérhosszt és a gyökér darabszámot vizsgálták. Az ozmotikumos kezelések eredményeit a kontroll (ozmotikumot nem tartalmazó táptalajon növekedett) növények eredményeihez hasonlították és egy úgynevezett stressz-indexet (SI) számoltak, mely lehetővé tette a különböző genotípusok összehasonlítását.