KSH: tovább nőtt az üres lakások aránya Magyarországon

Tovább nőtt az üres lakások aránya Magyarországon, a 2001-es 9,2 százalék, illetve a 2011-es 10,9 százalék után tavaly elérte a 12,7 százalékot, számuk mintegy 560 ezer volt - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden megjelent felméréséből

. Az üres ingatlanok csaknem fele ötezer lakosnál kisebb népességű településeken található, ahol a lakáspiaci kereslet hiánya a hasznosítás legfőbb akadálya - mondta el a felmérést ismertető keddi budapesti sajtótájékoztatón

Székely Gáborné

, a KSH lakásstatisztikai osztályának vezetője. A magyarországi lakásviszonyokat vizsgáló, tavaly október-novemberben készült reprezentatív felmérés adatai szerint Magyarországon 2,7 millió lakóépületben 4,4 millió lakás található, kevéssel több a négy évvel korábbinál. Az otthonok átlagos alapterülete 80 négyzetméter, fenntartásuk havi költsége 40 ezer forint. A felmérés 516 településen csaknem tízezer háztartás közreműködésével készült, még a lakáspolitikai intézkedések tavaly év végi bejelentése előtt, így az eredményekben az azóta bekövetkezett változások hatása még nem jelenik meg - közölte Németh Zsolt, a KSH társadalomstatisztikai elnökhelyettese. Az adatok szerint az üres lakások aránya Budapesten és Közép-Magyarországon a legalacsonyabb, nem éri el a 7 százalékot. Az országos átlag alatti a mutató Közép-Dunántúlon, az ország többi régiójában viszont 15 százalék fölötti, Észak-Magyarországon pedig a 18 százalékot is meghaladja. A felmérés idején a lakások 9 százalékában laktak bérlők, 6 százalék magánlakást bérelt, 3 százalék élt önkormányzati bérleményben. Budapesten a bérelt magánlakások aránya meghaladta a 10 százalékot, az önkormányzati bérlakásoké pedig 6 százalék körül volt. Székely Gáborné kiemelte, jellemzően a nagyon alacsony, illetve a nagyon magas jövedelműek bérelnek magánlakásokat. A lakások 39 százalékában elégedettek maradéktalanul a lakók az ingatlan minőségével. Az otthonok 37 százalékában volt ugyan felújítás, de továbbiakat tartanak szükségesnek az ott élők, és 24 százalék az az arány, ahol bár szükséges lenne, de nem történt felújítás a elmúlt tíz évben. A nem elfogadható minőségű lakások aránya 2003 óta 15-ről 8 százalékra csökkent, ezeknek az ingatlanoknak a száma 320 ezerre becsülhető. Csaknem felük községekben van, lakóik között nagyobb arányban fordulnak elő alacsony státuszú, illetve többgyermekes családok. Ugyanakkor 140 ezerrel 440 ezerre nőtt a dupla komfortos lakások száma, arányuk pedig 8-ról 12 százalékra emelkedett 2003 és 2015 között. A lakások mintegy 7 százalékára jellemző a túlzsúfoltság, ez az arány kisebb a korábbinál, a tágas lakások aránya viszont 21-ről 28 százalékra nőtt. Az önkormányzati lakások 27 százaléka, a nagycsaládosok lakásainak 38 százaléka túlzsúfolt. A háztartások legalacsonyabb jövedelmű 10 százalékában a családok egyharmada él szűkös lakásban. A 2005 óta eltelt tíz évben elvégzett felújítások között a nyílászárók cseréje mintegy 690 ezer lakóépület 1,2 millió lakását érintette. A falak tatarozása, illetve külső hőszigetelése 520 ezer lakóépületben készült el, ezekben 980 ezer lakás van. A lakótelep-felújítási programok eredményeképpen 2015-ben a lakótelepi lakások 36 százaléka felújított épületben volt. Egy átlagos lakás fenntartásának havi költsége 2015-ben mintegy 40 ezer forint volt. A lakásfenntartás a háztartások jövedelmének átlagosan 22 százalékát tette ki; ez az arány 2003-ban ugyanennyi volt, 2010-re 25 százalék fölé emelkedett, ekkor volt a legmagasabb, majd a rezsicsökkentések hatására folyamatosan csökkent. Az adatok szerint az összes háztartás 12 százaléka számolt be arról, hogy van lakáscélú megtakarítása, ugyanakkor a legmagasabb jövedelmi tizedben csaknem minden negyedik családnak van lakáscélra szánt megtakarítása.