A minőség a legjobb recept - Kiváló borok és kézművesremekek a borfesztiválon + FOTÓK

A XXII. Szegedi Borfesztivál 150 borászának nemes nedűi mellett 200 kézműves is kínálja portékáit a város szívében. A Frittmann Borászat már 1999-től jelen van a rendezvényen, környékbeli pincészetet viszont alig találtunk a téren. A Kárász utcán és a Dugonics téren több helyen tucatárut vásárolhatunk, de rábukkantunk kistermelőkre és valóban egyedi kézművesremekekre is.

A Szeged Város Bora 2016 díjjal elismert

Balla Géza

a

után elmondta, nagyon örült az elismerésnek, de meg is lepte, hiszen a nagyon erős volt a mezőny, és igazán szép borok között nyerni kiváltképp jóleső érzés számára. „A Ménesi borvidék adottságai lehetővé teszik a nagy vörösborok előállítását, a Feketeleányka pedig kimondottan jól érzi magát ott, ezért is érünk el vele nagyon szép sikereket” – fogalmazott. Hozzátette, az elmúlt 22 év alatt olyannyira kinőtte magát ez a fesztivál, hogy hazánk egyik legrangosabbja lett, és mivel csak kiváló borászok jelentkezését fogadják a szervezők, ezért is jelentős, ha valaki itt nyeri meg a borversenyt. Balla Géza szerint az a legjobb eredmény, amikor azt látja, hogy a szegedi borfogyasztók kimondottan keresik a minőségi borokat, egyáltalán nem mindegy nekik, hogy mit kóstolnak.

A borfesztivál legszebb fehérborával büszkélkedő Frittmann Borászatot jól ismerhetik a szegediek, immár 17 éve vannak jelen a rendezvényen. „Nagyon büszkék vagyunk a Generosára és az elismerésre, idén február óta hat borversenyen vettünk részt, és mindenütt aranyérmes lett, több alkalommal pedig a legszebb fehérbornak is megválasztották. 1951-ben nemesítették a Generosát Ezerjóból és Piros Traminiből, meglátásom szerint az elkövetkező 10-15 év nagy felfedezése, fajtája lesz. Zseniális hosszú ízei vannak, gyönyörű illatokkal párosítva” – részletezte

Frittmann János

, aki azt is elárulta, arra, hogy a Generosával is bővítsék a termékkínálatukat, nehéz volt őt rávenni. Öt év távlatából ma már úgy látja a borász, hogy pincészetük hírnevét éppúgy fogja fémjelezni hosszú éveken keresztül ez a fehérbor, mint a Roséjuk, az Ezerjó, az Irsai Olivér és a Cserszegi fűszeres. Frittmann János tapasztaltai szerint a fiatalok szívesen kóstolnak meg új ízeket és az idősebb korosztály is egyre nyitottabb. „A fogyasztó és a borász ízlésvilága nem áll messze egymástól, ezt jól példázza, hogy a szakmai versenyeken kívül az úgymond laikusokból álló zsűri is rendre ugyanazt értékeli a legjobbnak. Azt el kell felejteni, hogy valamiféle sznobizmus mentén olyan borokat próbáljunk ráerőltetni a fogyasztóra, amiről jókat mondunk, de nem esik jól. Az a jó bor, ami jólesik, és amiből kérünk még egy pohárral” – fogalmazott. Hozzátette, tapasztalati szerint a fesztiválok közönségének a zöme ma már odafigyel arra, hogy mit iszik, és ez igaz a szegediekre is. Szeged környéki pincészetekre csak elvétve akadhatunk a fesztiválon, a csongrádi Ungerbauer Családi Borpince szomszédságában az ásotthalmi Tóth Pincészet borászával, T

óth Tamással

találkoztunk. „Főként fehérborokkal készültünk, Rajnai rizlinggel, Cserszegi fűszeressel, de félédes fehéret is kínálunk, továbbá Rosét és Cabernet Sauvignont is hoztunk a fesztiválra. Pincészetünkben a cserszegire vagyunk a legbüszkébbek, de idén először Zöld Veltelinit is készítettünk” – mondta el Tóth Tamás. A fiatal borász tapasztalatai szerint kevesen tudják, hogy a környékben is készítenek jó borokat, de aki rájuk bukkan és megkóstolja boraikat, általában elégedetten távozik, és természetesen akadnak visszatérő vendégek is. Hozzátette, az olyan kicsi pincészetek, mint az övék hátránnyal indulnak, a „nagyok” lenyomják az árakat, és a kiskereskedelembe is nehezen kerülnek be boraikkal. A Csongrádi borvidék legdélibb csücskében fekvő területeken termelnek Tóth Tamásék, aki szerint az egész borvidék megérdemelné, hogy nagyobb helyet kapjon a borok palettáján, ezért is dolgoznak. A Tóth Pincészet borainak a címkéjét is ajánljuk a fesztiválozóknak, azokat ugyanis az Ásotthalom körzetében található Csodaréten nyíló virágok, illetve az ott élő madarak ihlették.

A tíznapos fesztivál idején nemcsak a legjobb pincészetek nedűit, hanem kézműves portékákat is vásárolhatunk a Kárász utcán és a Dugonics téren, a többi között mezőségi népviseletek, szőttesek, kerámiák, ásványékszerek közül válogathatunk kedvünkre, de festményeket és bőrdíszműves termékeket is találunk a sétálóutcán, mint ahogy különleges lekvárokat és mézkülönlegességeket is. Egyszeri és megismételhetetlen – ez jellemzi

Hanga Ágnes

üveglencsés ékszereit, amelyekből nem készül sorozat, esetenként több száz éves papírokat, 1900-as évekbeli magyar papírpénzeket, régi bélyegeket használ alkotásaihoz. „Legalább hét éve hordok és három éve készítek is üveglencsés ékszereket, édesapámtól örököltem 1800-es évek végén kiadott könyveket, például sorozatok egyes köteteit, amelyekkel nem tudtam mit kezdeni, így először ezekből vágtam ki szövegrészleteket. Az ékszereim idővel egyre több embernek megtetszettek, így indítottam el kis vállalkozásomat” – tudtuk meg Hanga Ágnestől, aki a Kárász utcán kínálja portékáit a borfesztivál ideje alatt. A régi pénzeket egyáltalán nem sajnálja feldarabolni, míg a könyveknél hangsúlyozottan csak olyanokból darabol, amelyek nem teljesek, egy általa felhasznált 1879-es Petőfi-kötetnek például az első húsz oldala hiányzott. Két fő beszerzési forrása van, egy bélyeges és egy antikváriumos bácsi, ők tudják, hogy mire van szüksége az ékszerekhez. Mivel ezen fülbevalók, medálok, gyűrűk, könyvjelzők, nyakkendőtűk és mandzsettagombok mindegyike egyedi, előfordult, hogy csak nehezen vált meg tőle. Elmesélte, akadt olyan darab, amit két hónapokig tartogatott műhelyében, egy 1903-as Vörösmarty-kötetből származó „lelkemen visellek” szövegű ékszertől nehezen vált meg. „Rájöttem, hogy azért bukkantam rá erre az idézetre, hogy egy fiú megtalálhassa, hogy odaadhassa a szívszerelmének. Ez így is történt” – mesélte el. Tapasztalatai szerint a vásárlók érdeklődését nem csupán az adott ékszer kelti fel, hanem magát a történetet veszik meg, érdekli őket, hogy honnan van a bélyeg, a szövegrészlet, amit ékszerbe zárt Hanga Ágnes számukra.

Sebestyén Antal

szabadkígyósi kistermelőt már jól ismerhetik a szegedi fesztiválozók, rendszeresen kínálja házias ízvilágú portékáit a napfény városában, és van, amikor rendelnek is tőle nagyobb mennyiséget télire. „Házi készítésű kolbászt és szalámit kínálok, magam tartom az állatokat és a fűszerpaprika is saját. Különlegességként szürkemarha sonkát sonkánk is van, borssal és chilivel fűszerezve” – ismertette a kínálatot. A legkelendőbb nála a hagyományos házikolbász, mint megtudtuk, a szegedi vásárlók szeretik a csípőset is. Portálunknak elmondta, a jó minőségű, ízletes házkolbász mindig jól fogy, és bár a sonkaevés nem túl divatos hazánkban, de a kistermelő bízik benne, hogy egyre többen fognak a jó minőségű sonkákat is fogyasztani, és nemcsak ünnepekkor.

Természetes alapanyagú szappanokat kínál

Mezei Rózsa

a fesztiválon. Portálunknak elmondta, immár tíz éve árusítja a termékeket, amelyeket egyébként egy érdi vegyészdoktor készít. „A rozmaringosban maga a növény van benne, akárcsak a levendulásban. Az illat magáért beszél, ki kell próbálni” – fogalmazott. Két terápiás szappant is vásárolhatunk nála, az egyik a holttengeri, a másik körömvirágos, de az általános bőrtípusra bármelyiket jó szívvel ajánlja Rózsa. Aki még többféle kézműves remek közül válogatna, azoknak a Szeged Napjához kapcsolódó 10 napos fesztivál második hétvégéjét is ajánljuk, a

Hídivásár

ugyanis hazánk második legnagyobb ilyen típusú rendezvénye.

Darvasi Líviusz

, az Ördögszekér Kft. produkciós menedzsere elmondta, egyedi, máshol nem beszerezhető, két kézzel készített portékákat kínálnak ezúttal is a Belvárosi Hídon a kézzel faragott tálaktól kezdve az ékszereken át a háztáji termékekig mindent megtalálhatnak az érdeklődők.