Bulvár

A korai földművelés valószínűleg késleltette a globális lehűlést

A korai földművelés valószínűleg késleltette a globális lehűlést

2016. január 18., hétfő
A korai földművelés valószínűleg késleltette a globális lehűlést

Egyre több a bizonyíték, hogy a hétezer évvel ezelőtt elkezdett földművelés és állattenyésztés valószínűleg késleltette az éghajlat természetes, globális lehűlését és szerepet játszhatott abban, hogy ma viszonylag meleg a klíma - állapította meg egy amerikai kutatás.

"A korai földművelést segített a bolygót melegen tartani" - idézte a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál

William Ruddiman

, a Virginiai Egyetem kutatója, a tanulmány vezető szerzője szavait. A kutatást az amerikai geofizikiai egyesület lapja, a Reviews of Geophysics ismertette. Ruddiman már több mint egy évtizede feltételezte, hogy az első földművesek tevékenységének éghajlat-módosító hatása lehetett: a növények termesztéséhez és a legeltetéshez szükséges földet hatalmas erdőterületek felégetésével nyerték. A légkörbe bocsátott szén-dioxid és metán melegítő hatása semlegesítette a természetes hűlést, amelynek egyébként be kellett volna következnie - vélte a kutató. Elképzelését éveken át vitatták a klímakutatók, néhányan most is kérdésesnek tartják. Rudimann és 11 amerikai és európai kutatótársa szerint azonban az elmúlt években összegyűlt bizonyítékok - elsősorban a jégmagminták elemzései - azt mutatják, hogy a várható lehűlést megállította a mezőgazdasági művelés elterjedése. E nélkül a Föld egy természetes jegesedési időszakban volna a kutatócsoport szerint. A Föld életében ciklikusan váltakoznak a glaciális periódusok, vagyis a jégkorszakok és melegebb, úgynevezett interglaciális időszakok a Nap körüli pálya változásai miatt. Jelenleg bolygónk a holocén nevű interglaciális kort éli, amely majdnem 12 ezer éve kezdődött. Ruddiman 2003-ban dolgozta ki elméletét, miután 350 ezer év éghajlati adatait elemezte. Az adatok jégmagmintákból és más forrásokból származtak. Azt találta, hogy a jégkorszakok közötti meleg periódusokban csökkent a szén-dioxid és a metán koncentrációja, ezzel hűlt a levegő, ami egy következő jégkorszak előszele volt. Csak a holocénben nőtt ezeknek a gázoknak a mennyisége, ez egybeesett a földművelés elterjedésével. A gázok növekedését ezért a tudós az - iparosodás korát több ezer évvel megelőző - emberi tevékenység, a mezőgazdaság számlájára írta. Tanulmányukban Ruddiman és kollégái az Antarktiszról vett jégmagmintákat analizáltak, amelyek közül a legrégibbek 800 ezer évesek. Az eddiginél még régebbre visszanyúló adatok világosan mutatják, hogy a holocén minden addigi interglaciális időszaktól különbözik, mert bővelkedik szén-dioxidban és metánban, ami emberi hatásra utal a kutatók szerint.

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.