Első alkalommal láttak el műholdas jeladóval szalakótákat Magyarországon

Első alkalommal láttak el műholdas jeladóval szalakótákat Magyarországon, egyelőre egy tucat madár kapott nyomkövetőt, de a tervek szerint összesen száz madarat szerelnek majd fel a készülékkel - közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) kedden az MTI-vel.

A szalakóták száma egész Európában jelentősen lecsökkent, a faj több nyugat-európai országban kipusztult. A Kárpát-medencei állomány egyelőre stabil, így védelme, megőrzése kifejezetten fontos a faj európai uniós jövője miatt. Az MME szakemberei A szalakóta védelme a Kárpát-medencében című LIFE+ projekt keretében tizenhárom madarat láttak el jeladóval az elmúlt két hétben, de a tervek szerint a nyomkövetővel felszerelt madarak száma eléri majd a százat. A miniatűr jeladókkal a faj költőhely-használati és hosszú távú, Afrika Szaharától délre húzódó területeire irányuló vonulási szokásairól kaphatunk pontos adatokat. A madarak mozgását a lakosság is nyomon követheti az interneten. A Kárpát-medence szalakóta-állományának vonulási útvonalai és telelőterületei szinte egyáltalán nem ismeretesek. A hagyományos madárgyűrűzés segítségével az elmúlt több mint száz évben alig néhány visszafogási adatot sikerült csak gyűjteni, így a madarakat a vonulás és a telelés idején fenyegető veszélyforrásokról sincs elegendő információ. A szalakóták évente mindössze négy hónapot töltenek Európában, idejük nagyobb részét a tavaszi és őszi vonulás és az afrikai telelés teszi ki. A hosszú, évente oda-vissza akár tizenötezer kilométeres út alatt sok nehézséget kell leküzdeniük, az illegális vadászat, a pihenő- és telelőhelyek leromlása, a táplálékhiány, a klímaváltozás rengeteg madár pusztulását okozza. A vonulási útvonalak pontosabb ismerete segítheti a veszélyek csökkentését, hiszen a már ismert pihenő- és telelőhelyek védelme könnyebben biztosítható a BirdLife nemzetközi madárvédő szervezet helyi partnerei és a kormányok közreműködésével. A BirdLife partnerszervezete hazánkban az MME. A madarak egészségének védelme miatt a napenergiával működő jeladók nem lehetnek nehezebbek a testsúly 3-5 százalékánál. A szalakóták testsúlya átlagosan 130-180 gramm között mozog, a vonuláskutatásban használt Argos rendszerű PTT-jeladó mindössze 4,5 grammot, az élőhely-preferencia vizsgálata során használt GPS-műszer 5,5 grammot nyom, így egyik készülék sem zavarja a madarakat mindennapi életükben.