Csaknem kétharmadnyi napkorong tűnik el pár percre pénteken

Péntek délelőtt érdemes lesz néhány percre letenni a munkát, becsukni a tankönyveket és az udvarról kémlelni az eget, hiszen 2021-ig nem lesz részünk még egy ilyen élményben. A részleges napfogyatkozás Szegedről nézve várhatóan 10 óra 45 perc körül éri el "tetőpontját". S hogy mi mindenre érdemes ilyenkor figyelni, milyen óvintézkedéseket kell betartani, arról Szalai Tamással beszélgettünk.

Az északi országok a március 20-i napfogyatkozás tekintetében szerencsésebbek mint déli szomszédaik, ugyanis a jelenség sávja az Atlanti-óceán északi, és a Jeges-tenger vizein Grönlandot és Izlandot megkerülve halad el. Persze a Magyarországon élőknek sem kell csüggedniük, a napfogyatkozás 9 óra 45 perc körül kezdődik, Szegedről nézve várhatóan 10 óra 45 perckor éri el maximális fedési pontját. "Akkor beszélünk napfogyatkozásról, amikor a Nap, a Hold és a Föld - ebben a sorrendben - egy vonalban van. Az a jelenség, hogy a Hold a Nap és a Föld közé kerül, minden hónapban megtörténik egyszer, ezt nevezzük újholdnak. A jelenséghez az a speciális feltétel kell, hogy az égitestek egy vonalban legyenek. Ez azért teljesül ennyire ritkán, mert a Hold Föld körüli keringési síkja és a Föld Nap körüli keringési síkja nem esik tökéletesen egybe; 5 fokos eltérés van a két pálya között" - tudtuk meg

Szalai Tamástól

, a SZTE Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék csillagászától, mi áll az egyszerre lenyűgöző és hátborzongató jelenség hátterében. Hozzátette, a részleges napfogyatkozás a Tisza-parti városból csodálva 62 százalékos takarással fog tetőzni, amennyiben pedig az időjárás is úgy akarja, délelőtt bárki végigkövetheti az eseményeket. "Ahhoz, hogy teljes napfogyatkozás legyen, az szükséges, hogy a Hold Földtől mért távolsága bizonyos értéknél kisebb legyen, hiszen a Hold nem tökéletes kör alakú pályán kering bolygónk körül; hol távolabb van, hol közelebb. Ha távolabb van, akkor nem takarja ki a teljesen a napkorongot, ez hívjuk gyűrűs napfogyatkozásnak. Március 20-án az úgynevezett totális sávból a teljes Nap ki lesz takarva néhány percig" - emlékeztetett ezzel az 1999-es jelenségre, amikor Magyarországról is teljes napfogyatkozást figyelhettek meg az észlelők. Hogy mikor figyelhetünk meg hazánkból ilyet legközelebb? Nos, arra még pár évet várni kell, az igen ritka jelenség csak 2081-ben mutatja meg nekünk ezt az arcát. Azonban a mostanihoz hasonló jelenség a 2020-as évek közepén figyelhető meg.

Szalai Tamás felhívta olvasóink figyelmét az események szabad szemmel történő követésének veszélyeire is. Azt tanácsolta, csakis biztonságos szűrőn keresztél nézzünk a Napba, ez lehet a csillagászati egyesület oldalán található és távcsőforgalmazó üzletekben megvásárolható néhány száz forintos úgynevezett napnéző szemüveg vagy speciális távcső. A napszemüvegek, a túlexponált negatív vagy a kormozott üveg viszont nem véd meg a káros sugaraktól. 1842-ben

Petőfi Sándor

saját hibáján keresztül tapasztalta meg a napfogyatkozás árnyoldalát: mivel szabad szemmel szerette volna követni az akkori teljes napfogyatkozást, szemei káprázni kezdtek, szinte napokra megbénítva ezzel a költőt. Bal szeme állítólag sosem jött rendbe. A március 20-i, Szent-Györgyi Albert Agórában megrendezendő bemutató programon azonban ügyelnek a biztonságra: a helyszínen szűrővel ellátott távcsövön keresztül követhetik a napfogyatkozást az érdeklődők és szemüvegekből is osztanak a résztvevők között. A látványosnak ígérkező, előadásokkal tarkított esemény 9 órakor kezdődik, csillagászok közreműködésével, vetítéssel és webkamerás követéssel.