Ritka viperák érkeznek a Szegedi Vadasparkba

Szombaton mutatják be nagyközönség számára a Szegedi Vadasparkba érkezett rákosi viperákat - adta hírül az intézmény közleményében.

"A Vadaspark már régóta otthont ad a Rákosi Vipera Nap jegyében országszerte rendezett programnak, amelynek célja az, hogy megismertesse az egyszer már kipusztulás szélére került ritka és igazi „hungarikumnak” számító kígyót a nagyközönséggel, valamint felhívja a figyelmet a megmentésére folytatott erőfeszítésekre. Idén azonban nem csak beszélünk a viperákról, a nyáron felépült kültéri terráriumokban – más hazai fajok mellett – a ritka kígyót meg is lehet figyelni ezentúl, harmadikként a világ állatkertjeinek sorában. A Rákosi Vipera Nap programja szeptember 6-án, 10 órától 16 óráig zajlik, 13.30-kor mutatjuk be a viperákat az érdeklődő látogatóknak és természetesen a sajtó jelen lévő képviselőinek is. A hagyományok szerint minden év szeptemberének első szombatján a Rákosivipera-védelmi Központban és az ország több állatkertjében megrendezik a rákosi viperák napját, így Szegeden is. A program 10 órakor kezdődik és 16 óráig tart, amely során egy játékos vetélkedővel várjuk a látogatóinkat. Ennek során a látogatók megismerhetik a rákosi viperákat és más hazai kígyófajokat, megtanulhatják megkülönböztetni a nem mérges harapású kígyóktól. 13.30-kor pedig a Sancer-tó partján épült hüllőbemutatónál Halpern Bálint, a Rákosi vipera LIFE-program vezetője segítségével közelebbről is megismerkedhetnek a ritka kígyóval, amelyet természetesen a bemutatóban is megtekinthetnek. A Vadasparkban ugyanis e napon kerül átadásra az a nyáron épült kültéri hüllőbemutató, amelyben nemcsak hazai gyíkokat, mocsári teknőst és siklókat, hanem rákosi viperát is meglehet majd figyelni, így nem csak az információs táblák, hanem az élő állatok alapján is meg lehet bizonyosodni arról, hogy a kert végében talált vízisikló miért is nem hasonlít a viperára... A fő célunk a bemutató felépítésével éppen az, hogy csökkentsük a félelmet a hüllőktől, ezáltal védve őket, hiszen így talán kevesebbnek jut eszébe, hogy bot után nyúljon, amivel agyonverheti a túl közel merészkedő „fenevadat”. Nincs olyan hazánkban őshonos kígyó, amely támadólag lépne fel az emberrel szemben, még a valóban halálos mérgű, de szintén ritka keresztes vipera is csak védekezésképpen mar. A másik célunk a védelmükre való felhívás, nemcsak azért, mert sok hazai faj száma folyamatosan csökken az élőhelyük pusztulása miatt, hanem annak tudatában is, hogy a hüllők az ember szempontjából kifejezetten hasznos állatok. A rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis) védelmi programja igazi sikertörténete a hazai természetvédelemnek. A XX. század elején még elterjedt, csak a Kárpát-medence sík területein megtalálható kígyó a kipusztulás szélére került. Magyarországon a rákosi vipera 1974 óta védett, 1988 óta fokozottan védett, 1992-től pedig természetvédelmi szempontból a „legkiemeltebb” kategóriába tartozik, természetvédelmi értéke 1 millió forint. A jelenlegi populációk mindössze Magyarország két területén: a Hanságban és a Kiskunságban maradtak fenn. A ritkasága folytán kicsi a valószínűsége, hogy rákosi viperával a természetben kirándulva találkozunk. Az elsősorban rovarokkal, azon belül is sáskákkal, szöcskékkel és tücskökkel táplálkozó kígyók mérge gyenge, harapása nem jelent veszélyt az ember életére. Így semmi okunk a riadalomra, ha mégis ilyen kígyóra lelünk. A rohamos térvesztés legfőbb oka élőhelyeinek átalakítása. A gyepek nagy részének mezőgazdasági művelésbe vonása, és a kígyók kereskedelmi célú gyűjtése mellett a szándékos pusztítás is azt eredményezte, hogy a faj a kihalás szélére került. Ezért volt szükség egy komplex természetvédelmi program elindítására, melynek része egy zárttéri tenyészállomány létrehozása is. Az Európai Bizottság LIFE-Nature Alapjából finanszírozott Rákosivipera-védelmi Központ szabadtéri terráriumainak kialakításakor az volt a cél, hogy optimális életkörülményeket biztosítson a viperáknak, kizárva a ragadozókat, ugyanakkor lehetőséget teremtve az egymástól elszigetelt élőhelyekről származó egyedek párosítására. A tenyészprogram indulása, 2004 óta már csaknem 2000 kígyó született a Rákosiviperavédelmi Központban, ahol jelenleg 700 egyed él természetközeli, de biztonságos körülmények között. A Központban tartott kígyókat egyedileg tartják nyilván, rendszeres bakteriológiai és parazitológiai vizsgálatoknak vetik alá őket. A szaporítani kívánt állatokat már ősszel párba állítják, hogy a tavaszi nászidőszakot leendő párjuk mellett kezdhessék. A cél a szabadon élő rákosi viperák számának növelése a szaporulat visszatelepítése révén, illetve az élőhelyük védelme. A Szegedi Vadaspark tavaly vette fel a kapcsolatot a Rákosivipera-védelmi Koordinációs Csoporttal, amelynek támogatását elnyerve kezdhette el a természetvédelmi hatóságokkal való egyeztetést és az engedélyek beszerzését. Ennek eredményeként érkezhet négy rákosi vipera az állatkertbe. Nagyon kevés állatkertben látható ez a kígyó, ezidáig csak a bécsi és a budapesti intézményekben mutatták be. A hüllőbemutató elkészültét a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya által a Kiskunsági Nemzeti Park területén működtetett Rákosivipera-védelmi Központ (www.rakosivipera.hu) szakmai segítséggel és a rákosi viperák átadásával, valamint a csehországi NaturaServis s.r.o. (www.naturaservis.net) vipera-terrárium felépítésével támogatta. A segítségüket ezúton is köszönjük!" - írja közleményében a Szegedi Vadaspark.