A szegedi Dóm tér a történelem viharaiban II.

Mihálffy Béla, Szeged kormánypárti országgyűlési képviselőjének javaslatára Magyarország huszonkettedik nemzeti emlékhelyévé vált a számtalan egyedi művészeti alkotást és különleges építészeti megoldásokat tartalmaz a szegedi Dóm tér. Az 1930-as ünnepélyes avatást követően folytatódtak további szobor- és címerkihelyezések.

A világháborús szovjet megszállással hazánk története újabb fordulatot vett, az erőszakos kommunista hatalomátvétel a közterek formálásában is megnyilvánult. Tudatosan törekedtek a Horthy-korszak emlékhelyeinek, a rendszer vezető személyiségeit megjelenítő és a kultúrnemzeti koncepciót kifejező alkotások eltávolítására, akár megsemmisítésére.

Előző cikkünkhöz kapcsolódóan a múlt századi történelmi sorsfordulók Dóm téri áttekintését folytatjuk.

Hányatott sorsú építkezési zárókő és Klebelsberg emlék

A kémiai intézet bejárata mellett az egyetemi építkezések reprezentatív zárókövéről, az 1930-as avatáskor kormányzói kalapácsütéssel ünnepélyesen átadott falba ágyazott mészkő faragványról levésték a címereket és a menedéket talált az elűzött egyetem szövegű feliratot. Klebelsberg Kunó emléktáblájáról szintén levéséték a címerét és a reá utaló latin szöveget, majd a táblára Nikosz Beloiannisz kivégzett görög kommunista pártvezető emléktábláját helyezték el.

Egyetemalapítók domborműve a szegedi Dóm téren

Az egyetemalapítók Szentgyörgyi István által megalkotott 2x3 méteres bronz domborművét szintén eltávolították 1945 után az Aradi vértanúk felé néző homlokzatról. A Móra Ferenc múzeum helytörténeti gyűjteményének helyet adó Fekete Házból került vissza eredeti helyére 1989. március 16-án.

A dombormű alakjai balról jobbra Korb Flóris, Gaál Endre közművelődési tanácsnok, Várhelyi József prelátus, a Fogadalmi templom első plébánosa, Glattfelder Gyula, a román hatóságok által Temesvárról kiutasított csanádi püspök (ülő alakként). Mellette Somogyi Szilveszter az egyetemtelepítő polgármester, Klebelsberg Kunó, kultuszminiszter, az építkezések szorgalmazója, Aigner Károly főispán, Tóth Károly az egyetem prorektora, Rerrich Béla, a Dóm tér tervező és kivitelező építésze.

A Nemzeti Emlékcsarnok eltávolított szobrai

A kommunista fordulat nemcsak csonkításokhoz, hanem eltávolításokhoz is vezetett a Nemzeti Pantheon szobrai közül. Az eltörölni kívánt múlt nemkívánatossá nyilvánított alakjainak emlékműveit 1946-ban szétverték, jobb esetben a múzeumba száműzték.

Ferenc József szobrát és Werbőczy István domborművét szétverték, a XVIII. századi jogtudós Kovacsics Márton György emléke eltűnt, Mária Terézia királynő tanügyi rendeletét kidolgozó Ürményi József, és Henszlmann Imre művészettörténész, régész domborművei múzeumi raktárba kerültek. A szegedi egyetemtörténet kolozsvári szakaszában jelentős szerepet játszó

Mária Terézia mellszobra sem úszhatta meg, az eltávolított alkotás 1990-ben a Horváth Mihály utcai képtár padlásáról került elő. Bánvölgyi László szobrász- és restaurátorművész munkásságának köszönhetően a két királyi szobor, Ferenc József és Mária Terézia portréi 1990 után visszakerülhettek a Nemzeti Emlékcsarnokba.

Vándorló sárkányölő szobor

Bár nem közvetlenül a Dóm téren látható, de ahhoz szorosan kapcsolódik a térépítő Rerrich Béláról elnevezett tér középpontjában sárkányölő Szent György szobra áll. A magyar művészi géniuszt kifejezni kívánó másolat Prágában található eredetijét 1373-ban készítette a Kolozsvári testvérpár Márton és György.

A szegedi hasonmás 1939-ben került felállításra, az addigra elhuny Klebelsberg Kuno kultuszminiszter személyes akaratának teljesítéseként. A jelenleg az egyetem természettudományi karához tartozó épületekkel övezett területen a Béke épület építésekor az 1950-es évek elején, azzal az ürüggyel, hogy a munkálatokhoz útban van, a múzeumba szállították és csak a sztálinista klíma enyhültével, 1959-ben került vissza a térre. Az akkori dísznélküli jellegtelen talapzatot a középkori magyar szobrászat remekművéhez illeszkedő új mívesebb alépítmény váltotta fel 1997-ben.

A nemzeti emlékhellyé nyilvánítás és kifejezi mindannyiunk közös vágyát, hogy erőszakos beavatkozásokra, csonkításokra és rombolásra a Dóm téren soha többé ne kerülhessen sor.

További híreink: