Szegeden gyógyított fehér gólyát engedtek szabadon + FOTÓK, VIDEÓ
A Szegedi Vadaspark természetvédelmi mentőközpontjában meggyógyított fehér gólyát (Ciconia ciconia) engedtek szabadon Magyarcsanád közelében hétfőn, a madarat a március közepi havazás gyengítette le.
Veprik Róbert
, az állatkert igazgatója elmondta, hogy a meglehetősen rossz állapotban lévő madarat Magyarcsanád közeléből a Körös-Maros Nemzeti Park munkatársa vitte be a Szegedi Vadaspark természetvédelmi mentőközpontjába. A gólya az állatorvosi ellátásnak és a gondozók szakértelmének köszönhetően megerősödött, így visszatérhet a természetbe. Bár a fehér gólyák többsége április elején már fészket rak, talán még nincs késő ehhez és a nyolcéves madárnak idén is lehetnek fiókái – közölte a szakember. Hozzátette: addig nem akarták szabadon engedni a gólyát, amíg teljes bizonyossággal meg nem győződtek arról, elég erős ahhoz, hogy a természetben boldoguljon. A legyengült gólya színes jelölő gyűrűvel is rendelkezett, amely szerint még fiókaként Makó térségében gyűrűzték meg 2005-ben a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakemberei. A gólya 2010 és 2012 között Csanádpalota közelében fészkelt, a vadaspark munkatársai Magyarcsanád közelében engedték szabadon. http://www.youtube.com/watch?v=1SznCzF2yTw Veprik Róberttől megtudtuk, több mint száz éve gyűrűznek madarakat hazánkban, az egykori hobbi mára tudomány. A most szabadon engedett példány az AX 352-es számot viseli a színes jelölőgyűrűjén. Az igazgató elmondta, hogy viszonylag gyakran érkeznek fehér gólyák a természetvédelmi mentőközpontba. A madarak egy része olyan súlyos sérüléseket szenved például áramütés következtében, hogy röpképtelenné válik és az állatkert lakója marad. „Egy gólya 20-30 évig is elél, de a fiatal állatok közel egyharmada pusztul el életének első évében. Az áramütés mellett az őszi vonulást sem bírja sok fiatal gólya” – magyarázta Veprik Róbert. A Szegedi Vadasparkban jelenleg is 14-15 fehér gólyát nevelnek az egyik tónál. Magyarországon mintegy ötezer fehérgólya-pár fészkel, ez a szám mintegy harmada a második világháború előttinek. A fokozottan védett madarakat leginkább élőhelyeik csökkenése, a gyepek felszántása veszélyezteti, de sok madár pusztulását okozza áramütés is.
