Közös értekezletet tartott a megye katasztrófavédelmi és vízügyi vezetése

A tápéi gátőrházban – amely a Tisza szerbiai határtól az algyői hídig terjedő szakaszának vízügyi védelmi központja is – rendezte meg szerdán az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság közös értekezletét a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósággal, amelyen a két szervezet vezetői tájékoztatták egymást 2012-es évi tevékenységükről, és felvázolták az együttműködés területeit is.

Kozák Péter

, az ATIVIZIG igazgatója a tavalyi év elején a Belügyminisztérium irányítása alá került szervezetet ismertetve elmondta: 310 fő állandó foglalkoztatottjuk mellett tavaly átlagosan 1600 főnek biztosítottak közmunkát. Az elmúlt két év vízhiányos volt – mondta el az igazgató, aki ezt a Maros tavaly őszi vízállásával is alátámasztotta: szeptember 19-én regisztrálták a folyó legkisebb vízállását, –114 centimétert, azonban a meteorológiai előrejelzések szerint az idén is a szokásosnál szárazabb tavaszra számíthatunk, ám hozzátette: a hosszú távú prognózisok több kockázatot rejtenek. A vízügyi igazgatóság eddig közel hetven település vízkár-elhárítási tervét ellenőrizte, és nyolc vízgazdálkodási társulat szakmai felügyeletét látják el, és 1200 kilométernyi csatorna tartozik a szervezet kezelésébe. Az elmúlt időszak legjelentősebb beruházásaként említette az igazgató a Maty-ér – Fehér tó belvízrendszer fejlesztését, de szólt a folyamatban lévő csongrádi partfal-rekonstrukcióról és a Mártélyi holtág rehabilitációjáról is.

Huszár Tibor

ezredes, a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatóhelyettese a következő negyedév veszélyhelyzeti prognózisa kapcsán elmondta: a korábbi időszakok eseményeit – tűzeseteket, műszaki mentéseket – a térinformatika eszközeivel térképre vitte az igazgatóság, így lehetőség nyílik felhívni a figyelmet az azonos helyen, több alkalommal megtörtént káresetek megelőzésére.

Tátrai János

alezredes, a megyei igazgatóság polgári védelmi főfelügyelője a védelmi igazgatás átalakulása kapcsán kitért a megalakult, immár a járási hivatalvezetők által irányított helyi védelmi bizottságokra, a rendszerben feladatot ellátó katasztrófavédelmi megbízottakra, valamint a polgármesterek munkáját segítő közbiztonsági referensekre is. A főfelügyelő elmondta: a közeli jövőben sor került a megyei védelmi bizottság és a helyi védelmi bizottságok részvételével törzsvezetési gyakorlat megtartására is.

Gáti Ádám

százados, a katasztrófavédelem megyei iparbiztonsági felügyelője tájékoztatójában kitért a megyében található veszélyes üzemek kategorizálására, hozzátéve: az új szabályozás következtében az eddig is így ismert veszélyes üzemek mellett 21 küszöbérték alatti üzem azonosítása történt meg. Az értekezleten a tűzoltósági területről

Jernei Zoltán

százados, kiemelt főreferens a szabadtéri tüzek kapcsán elmondta: a tapasztalatok szerint jelentős részüket az emberi gondatlanság, illetve szándékos gyújtogatás okozta, amely tényezők miatt a megelőzésre jelentős hangsúlyt fektet az igazgatóság, míg a két katasztrófavédelmi kirendeltség tevékenységét

Balázs Gábor

alezredes szegedi, és

Kajtár István

alezredes szentesi kirendeltség-vezető mutatta be.

Szatmári Imre

ezredes, a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója az igazgatóság munkáját összegezve rámutatott: a tűzoltó beavatkozások száma 30 százalékkal nőtt tavaly a megyében a 2011-es adatokhoz képest, és 46-ról 58 százalékra nőtt a tűzvizsgálatok felderítettségének mutatója is. Az igazgató a megelőzés fontosságát bemutatva kijelentette: az azonos helyen több alkalommal keletkező tüzeknél a helyi lakosság figyelmét fel kell hívni ezekre a tényekre, és a tapasztalatok szerint ezzel is csökkenthető a beavatkozást igénylő esetek száma. Az ezredes a találkozó végén eredményesnek értékelte a megbeszélést, amely során a hasonló találkozók további megtartásáról állapodtak meg.