Piros bugyi és repülő hűtőszekrény - más népek szilveszteri szokásaiból
Minden ország tradícióiból és történelmi múltjából fakadóan másképpen ünnepli az újév köszöntését. A szilveszteri szokások közös célja a következő esztendőre egészséget, bőséget, szerencsét, boldogságot varázsolni. Íme, néhány érdekesebb, számunkra talán szokatlanabb ünneplésmód.
Angliában például szilveszter éjszakáján az óra első ütésére a házigazdának ki kell nyitnia a hátsó ajtót, és kiengedni a véget érő évet, az óra 12. ütésére pedig beengedni az újat. Fontos hagyomány a szerelmesek számára, hogy éjfélkor csókolózniuk kell a fagyöngy alatt, amitől elválaszthatatlanok lesznek egész évben. Ennek értelmében az angolok az egész házat fel szokták díszíteni fagyöngyágakkal. Szép hagyomány újév napján, hogy a fiúgyermekek és a legények házról házra járva verses jókívánságokat mondanak a háziaknak, akik cserében megvendégelik őket. Egyes falvakban az újévköszöntők a portákon magvakat szórnak szét, hogy bő termés legyen, majd ezeket a háziak a tyúkoknak adják, hogy a szárnyasok sokat tojjanak. A hajnali időjárásból az egész évre jósolnak, ha szép idő van, mezőgazdasági szempontból jó esztendő ígérkezik, ha csillagos az égbolt, rövid lesz a tél. Írországban mindmáig él az a hagyomány, hogy az ország politikai jövőjét az új év előtt fújó szél alapján jósolják meg. A nyugati szél az ország gazdagságát és jólétét jelenti az elkövetkező évben, a keleti pedig a brit befolyás erősödését. Itt is fontos hagyománya van a fagyöngynek, amellyel a rossz szellemeket ijesztik el a háztól, a lányok pedig fagyöngyöt raknak a párnájuk alá, hogy álmukban meglássák a jövendőbelijüket. Régen a ház ajtajára és ablakára kenyeret tettek, hogy jólétet biztosítsanak az új évben.
Piros bugyi szilveszterkor
Az olaszok a megunt, haszontalan tárgyaikat egyenesen az ablakon tessékelik ki otthonukból, ezzel helyet teremtve mindennek, ami pozitív hatással lehet életükre az új évben. Ezután, mint akik jól végezték dolgukat, asztalhoz ülnek, és elfogyasztják a hagyományos lencsét kolbásszal. A lencse a pénzt jelképezi, a zsíros, kiadós cotechino kolbászról pedig szintén a bőségre asszociálnak a taljánok. A nőknek szilveszter éjszakáján feltétlenül piros bugyit kell viselniük. Ezzel biztosítják, hogy az életük a következő évben is vérpezsdítő, mozgalmas, szerencsés és jó legyen. Spanyolországban december 28-án is van mit ünnepelni, ekkor tartják ugyanis a bolondok napja spanyol verzióját, a Dia de los Inocentes-t. Ilyenkor viccelődnek, például papírból kivágott figurákat ragasztanak egymás hátára, ugratják egymást a spanyolok, a tévében és rádióban is fals híreket mondanak, egyszóval bolondoznak még egy nagyot szilveszter napja előtt.
Repül a, repül a... hűtőszekrény!
Dél-Afrikában az olaszországi szokásokhoz hasonló tradíciók élnek, ott viszont nem ritkán nagyobb, veszélyes tárgyakat is kihajigálnak a lakásokból: például hűtőszekrényt és nehezebb bútordarabokat. A rendőrség küzdeni próbál e veszélyes szokás ellen, de ez idáig nem sok sikerrel.
Svédországban az új év kezdete előtt saját készítésű gyertyákat adnak egymásnak az emberek – helyi szokás szerint ez a fényt, az örömöt és vidámságot szimbolizálja. Bulgáriában érdekes szokás alakult ki az újév megünneplésére: az óraütések elhangzása után az összes házban 2-3 percre eloltják a villanyt, és lehetőség nyílik az újévi csókokra. Ezután a háziasszony felvágja az újévi tortát, amelyben meglepetések vannak elrejtve. Aki pénzérmét talál a maga szeletében, gazdagságban tölti majd az évet (hasonló szokás honosodott meg Romániában és Ausztriában is). Hollandiában sok más néphez hasonlóan azt vallják, a szerencsét, az örök körforgást a teljes évet jelképező kör vagy gyűrű formájú ételek fogyasztása hozza meg az új évben. Ilyen étel az Olie Bollen – azaz olajos labdák – nevű kerek fánkocskák, amelyeket gyakran almával, mazsolával töltenek meg.
Sárga fehérnemű a gazdagság jele
A kubaiak új év előtt minden kéznél lévő edényt vízzel töltenek meg, aztán az újév elérkeztével kiöntik az ablakon – így kívánnak sima, tiszta lefolyást az újévnek. Egy spanyol tradíció is meghonosodott itt: a helybeliek a 12 óraütés minden ütésére esznek egy-egy szőlőszemet. Ecuadorban az a hiedelem járja, hogy az ünnepi ruha egyik legfontosabb eleme a fehérnemű. Úgy tartják, ha az ember meg akar gazdagodni, akkor sárga fehérneműt húz, ha szerelmet óhajt, akkor vöröset. Kolumbiában az ünnepségek egyik legfontosabb szereplője nem is az új év, hanem a régi. Az elmúló esztendőt öregembernek ábrázolják, aki gólyalábakon a tömegben jár és vicceket kiabál.
A 6 japán főbűn
Japánban az új év egyik fontos kelléke a gereblye. Úgy tartják, a gereblye segít a házba gereblyézni a szerencsét. Ezenkívül élő hagyomány, hogy pontosan 108-szor kondítják meg a harangokat. Minden egyes harangütés egy-egy bűnnek felel meg. Összesen 6 bűn létezik a japánok szerint: mohóság, butaság, harag, könnyelműség, határozatlanság és irigység, ám minden egyes bűnnek 18 különböző árnyalata is van, így jön ki a 108 harangütés. Az új év ünneplése általában a keresztény kultúrkörhöz kapcsolódik, a legtöbb más vallású országban általában máskor ünneplik az új év elérkezését, legtöbbször a Hold alapján. Ezek közé az országok közé tartoznak a délkelet-ázsiai államok: Kína, Thaiföld, Vietnam és a muzulmán országok közül több is. Kivételt képez Törökország, amelyben annak ellenére, hogy muzulmán ország, sokan európai szokások szerint ünnepelnek.
