Csak a Facebookon létezik a vásárhelyi szatír?

Facebookon terjengő körüzenetben egy hódmezővásárhelyi szatírra hívták fel többen a figyelmet. Bejelentés hivatalosan nem érkezett a rendőrségre, ennek ellenére nyomozást rendeltek el az ügy kivizsgálására.

A legnépszerűbb közösségi oldal több felhasználója is felhívta a figyelmet egy hódmezővásárhelyi szatírra: az "SOS szatír Vásárhelyen" címmel terjedő üzenet szerint többen is látni vélték a magamutogató férfit. Bár az interneten számos kitalált, ellenőrizhetetlen tartalmú álhír (úgynevezett "hoax") kifutott már, a rendőrségre ezidáig senki sem tett bejelentést - a Hódmezővásárhelyi Rendőrkapitányság így a kitett posztok alapján rendelt el nyomozást. A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője egy Facebookon írt közleményben kérte: ha bárkinek bármilyen információja van, vagy látta az illetőt, forduljon a rendőrséghez a közösségi oldal helyett. Ezt az ingyeneset hívható 107-es segélyhívó vonalon teheti meg.

Felelősséggel használjuk az internetet

A közösségi oldalak, így a Facebook is, rengeteg előnyt hordoznak, hiszen sok pluszinformációhoz juthatunk általuk

Német Ferenc

szerint. A Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara elnöke azonban veszélyekre is figyelmeztet. „Felelőtlenek az emberek, megosztják például, hogy nyaralni mennek, ami egy betörőnek adhat kiváló tippet, pláne, ha az illető a lakcímét is közzéteszi az oldalon. Vannak, akik rémhíreket terjesztenek, ehhez azonban nem is kell közösségi oldal, gondoljunk csak a West Balkánra, ahol valaki kitalálta, hogy késelés történt, emiatt három lány meghalt. A kockázatok között említhetem Egyiptomot is, hiszen ott a közösségi oldalon szervezték a forradalmat, s egy államrendszert tudtak megdönteni” – részletezte. A szegedi közgyűlés Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottságának külső, szakértő tagja úgy látja, az emberek többsége jogkövető, ám meg kell tanulni a közösségi oldal használatának kultúráját. „Azt, hogy az eltűnt személyek fotóit és egyéb információkat felteszik a Facebookra, sok esetben hasznos is lehet. Ha valami komolytalan, akkor a rendőrség ezeket vissza tudja keresni, s a rém- vagy álhírt terjesztő ugyanolyan bűncselekményt követnek el, mintha valakit esetleg hamisan vádolnak vagy valótlan állításokat tesznek közzé róla” – hangsúlyozta Német Ferenc.