Bulvár

Hamarosan elkészül a Szavanna-bemutató + HANG

2010. november 2., kedd

Foltos nyakorjánok a szegedi Vadasparkban

Zsiráfok és zebrák népesítik be hamarosan a Szegedi Vadaspark Szavanna-bemutatóját. A város 50% önrész mellett, 125 millió forintot fordít az új állatok kifutójának és a zsiráfház kialakítására, látogatóbarát fejlesztésére, hogy a tavasszal érkező „lakók” megfelelő környezetben tudjanak élni. A szavannák lakója az ókortól kezdve kedvelt attrakció volt – Rómában először Julius Caesar mutatott be zsiráfokat az amfiteátrumi játékokon – és ma is népszerű az állatkertekben. Neve arab eredetű, olasz közvetítéssel jutott el a magyarba. A tudományos nevében szereplő camelopardalis a faj addig használt nevére, a görög kamélopardaliszra („tevepárduc”) utal, mert Büzantioszt, aki az első ókori híradást adta a különös állatról, a magassága miatt a tevére emlékeztette, a bőre mintázata pedig a párducéra hasonlított. A magyar nyelvújító-mozgalom lázában a zsiráf neve is sorra került, és a „foltos nyakorján” nevet kapta. A vadaspark látogatói között végzett felmérések is azt bizonyították, hogy az egyedi, különleges állatok, köztük is a zsiráfok bemutatására van a legnagyobb látogatói igény, de minden különleges, érdekes állatfajt szívesen látnak az érdeklődők. Az újonnan beszerzett állatok élőhelyének kialakítása mellett érintőképernyős információs pontok segítik majd a látogatókat, hogy a vadaspark 45 hektáros területén könnyebben tájékozódhassanak, összeállíthassák útvonalukat, de lehetőség lesz tudásukat próbára tenni egy kvízjátékkal is. Az új informatikai fejlesztéseknek, a webkameráknak köszönhetően a zsiráfok napi életét online, az állatkert honlapján is követhetik az érdeklődők.

A zsiráfok szintjén

A finisébe érkezett építkezés során a sajtó munkatársai bejárhatták a zsiráfházat, mely az esélyegyenlőségi elvárásoknak szerint már teljesen akadálymentes lesz, így az épületben a mozgásukban korlátozottak részére kiépített mosdók és felvonó mellett pelenkázó helyiséget is kialakítanak, mely növeli a kisgyermekes anyukák komfortérzetét. A zsiráfok belső kifutója és a kiszolgálóhelyiségek mellett az épületben pedig egy büfé is helyet kapott. A vadaspark talán leglátványosabb bemutatójává válhat a Szavanna bemutató, mely egyik legnagyobb kuriózuma, hogy a látogatók a zsiráfok fejmagasságában, testközelből láthatják az állatok táplálkozási szokásait, a teraszt a mozgásukban korlátozott vendégek is használhatják a számukra kialakított lépcsőlift használatával. A zsiráfházban zebrákkal is találkozhatnak majd a látogatók. A szavanna csíkos lovai is igen nagy szeretetnek és érdeklődésnek örvendenek a közönség körében, ezért is döntöttek úgy, hogy őket is be fogják mutatni. Ugyan az építkezés decemberben befejeződik, a szavannalakók érkezésére tavaszig várnunk kell, mivel nem szeretnék megterhelni az állatok szervezetét a téli szállítással. Várhatóan 3-4 hím zsiráf érkezik, melyeken az állatgondozók be tudják gyakorolni a megfelelő tartás és élelmezés fortélyait. A későbbiekben – a nemzetközi fajmegmentési tenyészprogrammal együttműködve – a bikák mellé zsiráfteheneket kapnak, hogy szerencsés esetben apró nyakiglábakkal örvendeztethessék meg a szegedi vadaspark látogatóit.

Közkívánatra

„Az új állatokat nem nekünk kell kitalálnunk, a közönség mindig segít ebben. A kérdőíves felméréseik alapján toronymagasan a zsiráf lett az első, majd őt követte a zebra” – mondta el portálunknak Veprik Róbert, a vadaspark igazgatója. „A mi dolgunk ezek után a megfelelő pénzforrások megkeresése, a pályázatok elkészítése, a kifutók, állatházak felépítése. Ez az, ami sokszor nehezebb, mint maga a faj megszerzése, mivel a fajmegmentő program keretében az állatokat sok esetben teljesen ingyenes kapjuk, csak a szállításukért kell fizetnünk.” A szavannabemutatót még teljesebbé teszi majd két különleges, igaz kisebb méretű faj is. Egyikük, a csupasz turkáló, mely kizárólag Afrika száraz éghajlatú „szarvában”, azaz Délkelet-Etiópiában, Kenya keleti részén és csaknem egész Szomáliában él. Mivel a föld alatti állat, biztonságban van a külső behatásokkal szemben, viszont élete így eléggé rejtélyes marad. Az állat hossza nem egész 10 centiméter és kifejlett tömege sem éri el az egy kilót. Egy-két szőrszálat leszámítva bőre teljesen csupasz, apró szemének nem sok hasznát veszi, gyakorlatilag vak. Két pár hosszú, előreálló metszőfogát használja gumók megrágására, alagutak ásására és a kígyókkal szembeni védekezés során is. Kicsi, de éles karmai segítségével a csupasz turkáló közlekedik föld alatti folyosóin. A vadonban akár harminc évig is élhet, ami akár tízszerese is lehet a többi rágcsáló élettartamának. Igen veszélyeztetett faj, ezért a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján is szerepel. A másik új jövevény egy varánuszfaj lesz, melyek a szubtrópusok hüllővilágát fogja képviselni. A szárazföldön élő fajok egerekre, apró madarakra, kisebb gyíkokra, kígyókra, békákra vadásznak. A megfelelő állat kiválasztása jelenleg is folyik.

Látnivalók egész évben

A látogatóbarát fejlesztéseknek köszönhetően a Szavanna-bemutató kialakításával csökken a vadaspark szezonalitása, így az év 365 napján érdekes és látványos programokkal várják majd az érdeklődőket. „További terveink között szerepel egy erdészeti bemutató létrehozása, melyet a szegedi Erdészeti Szakközépiskolával, erdészeti cégekkel, egyesületekkel szeretnénk megvalósítani” – árulta el a következő év fejlesztési terveit az igazgató. „Ezzel egy nagyon szerteágazó tevékenységet tudunk bemutatni. Az erdészekről mindenki azt gondolja, hogy csak kivágják a fákat, ezzel szemben az erdőtelepítés, a tudatos erdőgondozás az ország, az emberek, a természet javát szolgálja. A bemutatóval, az erdészettel foglalkozók segítségével, mindezt a látogatók számára is kézközelségbe hozhatjuk”.