Keresik a Dél-Alföld legidősebb fáit

A Dél-Alföld legidősebb és legnagyobb fáit keresi a szegedi székhelyű Csemete Természet- és Környezetvédelmi Egyesület; a famatuzsálemek állapotának felmérésére diákok számára írt ki pályázatot a civil szervezet.

Az Égig érő fa programban részt vevő általános és középiskolás diákok, valamint felsőoktatási hallgatók feladata néhány fényképfelvételt készítése a faóriásokról, illetve egy-egy adatlap kitöltése. A beérkezett pályázatok alapján az egyesület honlapján folyamatosan bemutatja a famatuzsálemeket. A Dél-alföld legöregebb fája a közelmúltig minden bizonnyal a bekeháti öreg nyár lehetett - mondta el az MTI-nek

Bojtos Ferenc

, az egyesület irodavezetője. A fa törzsének kerülete nyolc méter volt, kora pedig meghaladta a háromszáz évet. Néhány éve egy téli vihar kidöntötte a fát, sarjai azonban állnak - ugyan ifjabbak, "csak" 150-200 évesek -, de méretük megközelíti az öregnyárét. A régió egy másik híres famatuzsáleme az Erkel-fa a gyulai várfürdő parkjában; a hagyomány szerint egykor ennek lombja alatt írta a zeneszerző a Bánk bánt. A Nyugat-Magyarországi Egyetem erdőmérnöki kara katasztert készített az ország legidősebb fáiról, ezért a civil szervezet most nem elsősorban az öreg erdei fákat keresi, inkább azokra az öreg gyümölcsfákra és parkokban álló díszfákra kíváncsiak, amelyeket még az 1800-as években ültettek, és amelyek kimaradtak a tudományos összeírásból. Az idős fák korát többféle módszerrel is meg lehet határozni - mondta el a természetvédelmi szakember. A legegyszerűbb a törzsátmérő és a korona méretének összehasonlítása egy hasonló helyen élő, ismert korú egyedével. Ez a módszer azonban csak évtizedes pontosságú becslést ad. A fa "megszondázásával" pontos eredményt lehet kapni: ekkor a szakemberek fúróval mintát vesznek a fatörzsből, és megszámolják az évgyűrűket. Ez a módszer sem használható azonban mindig, a Tisza árterében álló fűzfák például természetes módon belülről korhadnak, s esetükben mindig csupán a külső, néhány évtizednyi fatest marad meg - közölte Bojtos Ferenc.